- A várakozásokkal összhangban 16 százalék felett, 16.1 százalékos növekedéssel kezdte az évet januárban a bérdinamika, miközben a rendszeres keresetek 17.3 százalékkal emelkedtek. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 528 000 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 363 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 536 800 forint volt a hónapban.
- Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 16.1 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig 7.6 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az erőteljes inflációs folyamatok egyértelmű nyomot hagynak a bérnövekedésen. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 17.3 százalék volt az év első hónapjában az előző havi 18.6 százalék után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1.1 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is érdemben meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
- Az idei évet is erőteljes dinamikával kezdte a hazai bérnövekedés, de a tavaly év vége felé látott hónap-hónapra gyorsuló spirál egyelőre minimálisan lassulni látszik a reálgazdasági környezet lassulásával és az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan, így egy lépéssel távolabb kerülhetett a hazai gazdaság az ár-bér spiráltól, amennyiben nem következnek be ismét évközi további emelések. A tavalyi 17.6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum emelkedések segítségével 14.5 százalék körüli lehet a béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez magasabb is lehet. A bérköltségek növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is indukálhatja a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb spirális bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet látható lassulása fékezheti ezt a folyamatot. Továbbá az elmúlt időszakban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a növekvő bérköltségek kigazdálkodására.
- Eközben az áremelkedési várakozások tartósan magas szinten való beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok immár erőteljesebb hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi magasabb kamatszintet, ahol ezt még látványos recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Ami egyre kockázatosabb feladat, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, továbbá a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésével. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció. Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3 százalék alatti nettó reálbér csökkenéssel kell számolni idén éves szinten előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a vendéglátásban, az IT területeken, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a hulladékgazdálkodásban, a kereskedelemben, a logisztikában, a közigazgatásban, az egészségügyben.
Ez volt Jerome Powell Fed-elnök utolsó kamatdöntése. 
