A szankciók
Az új amerikai elnök mindjárt egy másik telefont is le fog bonyolítani, mégpedig Angela Merkellel, és a Reuters forrása szerint ez a beszélgetés is Oroszországról fog szólni (nem lepődnénk meg, ha a szankciók eltörlése is szóba kerülne). Trump többször elmondta, hogy javuló, sőt baráti kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, és felülvizsgálná a 2014-ben, a Krím elfoglalása után hozott szankciókat. Ezt pártjában sokan ellenzik és elvileg a német kancellár is várna valamilyen orosz lépést Ukrajna ügyében, de valójában jól jönne neki a szankciók beszüntetése az idei németországi választások előtt.
Trumpot saját országában bírálatok érik, miszerint orosz segítséggel nyerte meg a választásokat, és ezt szeretné ellentételezni, ami szerintük fenyegetés Amerika biztonságára nézve. Más vélemények szerint viszont jó lenne az enyhülés, hisz mindenekelőtt együtt lehetne működni és előrelépni olyan ügyekben, melyekben Obama alatt komoly súrlódások voltak a két nagyhatalom között, mint Ukrajna és Szíria.
Szót értenek?
Putyin és Trump eddig még sosem találkoztak, és sokan kíváncsian várják, hogy személyiségükből adódóan hogyan fognak majd szót érteni egymással. Trump eredetileg egy ingatlanmágus, aki sokszor ösztönösen és gyorsan dönt, míg Putyin egykori szovjet titkosszolgálati ügynök, aki minden lépését alaposan megtervezi. Mindenesetre mindketten kifejezték már, hogy szeretnék megjavítani az országaik közötti kapcsolatot, és hogy Trump elnöksége alatt erre lehetőséget látnak. Ha megnézzük, milyen gyorsan hozta meg első, a kampány alatt hangoztatott intézkedéseit az amerikai elnök, nem kizárt, hogy az orosz kapcsolat javítását is hamar beindítja.
A nagy előd is hozzászólt
Mintegy az eseményhez időzítve mondott beszédet a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov Moszkvában. Szerinte az elmúlt 2-3 évben kialakult rossz kapcsolat és főleg a fegyverkezés rendkívül veszélyes irányba vitte el a világot, miközben ő már szembenézett ilyennel hivatali ideje alatt, és akkor nagy lépéseket sikerült tennie a fegyverkezés csökkentésére, a kapcsolatok javítására, sőt, a keleti blokk felszámolásával gyakorlatilag véget is vetett a hidegháborúnak.
Az utóbbi időben sok katonát, tankot és páncélozott csapatszállítót hoztak Európába, és mindkét oldal csapatokait és fegyvereit, melyek eddig messze voltak egymástól, most előretoltak, farkasszemet néznek egymással, mintha bármely pillanatban össze akarnának csapni. Időközben olyan kifinomult fegyvereket fejlesztettek ki, melyek hatása összemérhető a tömegpusztító, nukleáris fegyverekével. Közben a védelmi doktrínák is egyre ijesztőbbek, lényegében támadóak, miután a megelőző csapásra helyezik a hangsúlyt.
Ajánlja magát
Ez utóbbi persze a hidegháborúban is így volt, épp ezért kezdett Gorbacsov a 80-as évek második felében fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat Amerikával. A legnagyobb eredmény az lett, hogy erősen lecsökkent az esélye annak, hogy technikai hiba vagy baleset miatt indulhasson meg egy nukleáris háború. 1985-ben Genfben deklarálták is a felek, hogy a nukleáris háború megnyerhetetlen, ezért nem szabad megvívni. Ez a kijelentés annak idején nagy megnyugvást okozott világszerte.
Gorbacsov szerint most újra megjelent a nukleáris fenyegetés, amióta a nagyhatalmak közti viszony drámaian megromlott az ukrajnai események miatt. Szerinte az első lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsának kéne megtenni, de miután tudja, hogy ez szépen hangzik, de a gyakorlatban minden a nukleáris fegyverek 90 százalékát birtokló két szuperhatalmon múlik, a gyakorlatban nekik kell egymással dűlőre jutni. A kezdő lépéseket így most Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak kell megtennie.
Bóka János számolt be róla. 
