A döntés értelmében a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 3,00 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát 3,15 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábát pedig 3,40 százalékra csökkentette 2024. december 18-i hatállyal. A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.
Fotó: Depositphotos
Az indoklás szerint az infláció várhatóan fokozatosan csökken: 2024-ben 2,4 százalék, 2025-ben 2,1 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lesz. Az energia és az élelmiszerek nélkül számított maginfláció szintén várhatóan csökkenni fog, középtávon 2 százalékos célértékkel.
A kamatcsökkentéseknek köszönhetően enyhülő finanszírozási feltételek ellenére a hitelfelvételi költségek továbbra is feszesek maradnak, mivel a korábbi emelések még mindig hatással vannak a meglévő hitelekre. A gazdasági fellendülés az előrejelzések szerint a korábbinál lassabb lesz, a növekedés 2024-ben várhatóan 0,7 százalékos, 2025-ben 1,1 százalékos, 2026-ban 1,4 százalékos, 2027-ben pedig 1,3 százalékos lesz.
Az EKB továbbra is a kétszázalékos inflációs cél elérésére összpontosít, és ennek érdekében a beérkező makrogazdasági mutatók alapján folyamatosan kiigazítja monetáris politikáját anélkül, hogy fix kamatpálya mellett kötelezné el magát.
(MTI)
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
