A cseh képviselőház jóváhagyása után szerdán a szenátus is megszavazta a kormánykoalícióhoz tartozó Kalózpárt módosító javaslatát, tovább szigorítva az érvényben lévő összeférhetetlenségi törvényt, amely megtiltja a politikusok számára médiacégek birtoklását, valamint azt, hogy állami támogatásokat és beruházásokat fogadjanak el.
Az úgynevezett lex Babis szigorítását kizárólag a koalíciós képviselők támogatták, míg az ellenzéki pártok képviselői bírálták és elutasították. A sokat vitatott törvénymódosítást még az államfőnek is alá kell írnia. Petr Pavel államfő még nem nyilatkozott az ügyben.
A jelenleg érvényes összeférhetetlenségi törvény szerint a cseh kormány tagjai, továbbá a parlamenti képviselők és szenátorok nem lehetnek médiatulajdonosok, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. A mostani módosítás a tiltást a köztársasági elnökre is kiterjeszti. Ugyanakkor bezárja azt az eddig használt kiskaput, hogy a politikusok a tulajdonosi jogokat átruházták családtagjaikra vagy egy általuk létrehozott speciális alapra. A módosítás szerint ugyanis a tiltás már a médium vagy cég valós tulajdonosára hivatkozik, aki a média vagy a cég tevékenységének gyakorlati haszonélvezője.
Az összeférhetetlenségi törvény korábbi, 2017-es módosításait Milos Zeman államfő és az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő Andrej Babis által vezetett ANO mozgalom megtámadta az alkotmánybíróságon, de kifogásaikat a testület elutasította.
Az összeférhetetlenségi törvény újabb módosítása a kormánypárti és ellenzéki politikusok többségének nyilatkozatai szerint alapvetően Andrej Babis korábbi kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke ellen irányul. A multimilliárdos Babis tulajdonában van ugyanis az Agrofert holding, amely az egyik legnagyobb, több mint 35 ezer embert foglalkoztató cseh konszern, valamint két befolyásos országos napilap, a konzervatív Lidové Noviny és a liberális Mladá Fronta Dnes, továbbá kisebb televíziókat és rádiókat is birtokol.
Az ANO mozgalom hónapokon keresztül megpróbálta megakadályozni a törvénymódosítás elfogadását, de az alsóházban és a felsőházban is többséggel rendelkező kormányoldal végül keresztülvitte akaratát. Az ismételten módosított összeférhetetlenségi törvény, amennyiben az elnök aláírja, jövő januárban lépne életbe.
(MTI)
Elődje államközi szerződését rúgta fel. 
Így védekezhetünk az infláció ellen most - Klasszis podcast
Voltak ennél sötétebb időszakok is a magyar gazdaságban
