|
| EPA/WU HONG |
Trump ázsiai útján, november 12-én, amerikai, japán, ausztrál és indiai diplomaták „tapogatózó tárgyalásokat” folytattak egy regionális „biztonsági építmény” létrehozásáról.
Ez természetesen Kínának szóló világos biztonságpolitikai üzenet volt. Egyértelműen utalva a Dél-kínai-tengeri egyoldalú kínai területfoglalásokra, India kivételével a többi három külügyminisztérium a záró közleményében éles hangon követelte a nemzetközi jognak, valamint a navigáció és repülés szabadságának tiszteletben tartását.
Milyen eszközökkel befolyásolnak?
A térségbeli feszültség fokozódását jól érzékelteti az ausztrál elhárítás (ASIO) frissen közzétett éves jelentése is, amely széleskörű „kínai beavatkozásról” számolt be az ausztrál politikába.
Ez megerősíti azon oknyomozó írásokat az ABC és a Fairfax médiumok részéről, amelyek rávilágítottak, hogy két kínai születésű ausztrál ingatlanfejlesztő (Chau Chak Wing és Huang Hsziangmo) 5 millió dollár támogatásban részesített ausztrál pártokat. De Peking feltételezett befolyásolása ennél tovább megy, és az ausztrál akadémiai és egyetemi életet is behálózza.
|
| Káncz Csaba |
A kérdés rendkívül kényes Canberra számára, hiszen Kína jelenleg az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, ötödik legnagyobb befektetője és Kína küldi egyben a legtöbb külföldi diákot a kontinensnyi országba.
A kínai hatalmi befolyásolás eszközei Ausztráliában jelenleg a politikai adományozás, a mezőgazdasági cégek felvásárlása, az infrastruktúrális fejlesztések, a média befolyásolása (mind a mandarin, mind az angol nyelvű médiumokban), a kínai egyetemisták politikai felügyelete és a hagyományos hírszerzés. A kínai egyetemeken jelenleg 33 ausztrál tanulmányokkal foglalkozó központ működik, Ausztráliában pedig 16 Konfúciusz Intézetet működtet Peking.
Új-Zélandon hasonló kampány indult meg az új, baloldali kormány részéről a „kínai befolyás” visszaszorítására. A szeptemberi kampányban a Wilson Center egy jelentése két, kínai származású országgyűlési képviselőt egyszerűen a Kínai Kommunista Párt ügynökének nevezett. A Munkáspárti kormány első intézkedéseként megtiltotta a külföldiek számára az ingatlan-vásárlást, egyértelműen bűnbaknak kikiáltva a kínai bevándorlókat, akik jelenleg az ország lakosságának 4 százalékát teszik ki.
Észak-Amerikában is kemény fellépést követelnek
Az Egyesült Államokban a nagy tekintélyű Forbes magazin követelte nemrég a hivatalos kínai egyetemista szervezetek (CSSA) betiltását világszerte. A lap szerint Peking ezeken a szervezeteken keresztül mozgatja a fiatal ügynökeit Kanadában. Belgium pedig egyenesen európai központnak számít, ahonnan szétküldik és mozgatják az ügynökeiket az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország egyetemein és laboratóriumaiban. Az USÁ-ban 300 ezer kínai diák tanul és szakértők szerint sokakat rákényszerít Peking az információk továbbadására, mert csak így engedi őket külföldön tanulni.
Kanadában komoly figyelmet keltett egy kínai kiugrott diplomata, aki részletesen bemutatta a kanadai sajtónak, hogy a kommunista párt miként kényszeríti rá az egyetemista szervezeteket az együttműködésre. A kínai térnyerés a kanadai politikában is érzékeny téma. Júniusban a katonaságnak is beszállító Norsat International-t vásárolta föl a kínai Hytera Communications, amely komoly vihart váltott ki a parlamentben. A nyugati csúcstechnológiai cégek kínai fölvásárlása Európában is egyre forróbb téma, a német gazdasági tárca már most szigorítaná annak feltételeit, hogyan vásárolhatnának fel ilyen vállalatokat kínai befektetők.
Káncz Csaba jegyzete
Irán feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, de nem teljesen. 
