Bár a fejlett országok növekedése erősödött, a fejlődő világban - amely a globális növekedés nagy részéért felel - a nyersanyagárak és az export visszaesése miatt mérséklődött a kibocsátás és romlottak a kilátások - áll az IMFC által a 188 tagország képviseletében kiadott nyilatkozatban.
|
| Az IMF washingtoni központja (Fotó: IMF) Az IMFC értékelése szerint az olajárcsökkenésnek világszinten pozitív gazdasági hatása van, az országok szintjén azonban eltérőek annak hatásai. Kockázati tényezőt jelent a világgazdaságra nézve a valutaárfolyamok és eszközárak jelentős ingadozása, az egyes országokban tapasztalható alacsony infláció, a nagy államadósság és a geopolitikai feszültségek. A globális egyenlőtlenségek ugyan csökkentek az előző évekhez képest, de a kereslet további élénkítésére van szükség - áll a nyilatkozatban. |
Ez utóbbi megállapítás megfigyelők szerint azon amerikai aggodalmakat tükrözi, miszerint Németországnak csökkentenie kell túlságosan nagy fizetésimérleg-többletét. Az IMFC nyilatkozata - a G20 korábbi közleményéhez hasonlóan - mély elégedetlenségének adott hangot, amiért továbbra is késik az IMF kvóta- és döntéshozatali reformja, amelyet a Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni. A nyilatkozat felszólította az Egyesült Államokat, hogy ratifikálja a reformot.
A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben. Az Egyesült Államok kongresszusa nem hagyta jóvá a reformot, elsősorban azért, mert azzal megszűnne Washington szavazati arányokból fakadó vétójoga a szervezetben.
Erről a Fővárosi Törvényszék döntött. 
