Azokat az ingatlanokat azonban, amelyek üresen állnak, vagy csak rövid távra adják bérbe őket, megadóztatják - hangsúlyozta. Megállapította: a hosszú távú lakáskiadásra meglehetősen alacsonyak az adók, a rövid távúra pedig még alacsonyabbak. Az a cél, hogy ezek valamilyen módon kiegyenlítődjenek - magyarázta.
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
A hosszú távú bérbeadásnál jelenleg a bérleti díj 30 százaléka adómentes, míg a fennmaradó 70 százalékra 12 százalék adót fizet az ingatlan bérbeadója. Ez egy 1000 eurós bérleti díj esetében 84 euró havonta - mondta miniszter. Hozzátette, hogy a rövid távú bérbeadásnál átalányadó van érvényben, amelyet az önkormányzatok határoznak meg ágyanként, és amelynek az alsó határa 19,99 euró, ami annyit jelent, hogy egy apartman után, hat ággyal, 120 euró adót fizet a tulajdonos évente.
A javaslat szerint részben módosul ezen ingatlanok adóztatási köre is, mind a felső, mind az alsó határ megemelkedik majd, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelességük lesz bevezetni az adót, eddig csak élhettek a lehetőséggel - emelte ki Primorac. Pontos számokat egyenlőre nem említett a miniszter, mint mondta, a teljes adómódosító csomagról hétfőn ad bővebb tájékoztatást. Megerősítette azonban, hogy az új csomag tartalmazza még, hogy 600 euró jövedelemig nem kell majd adót fizetni (ez eddig 560 euró volt), valamint a vállalkozók számára az áfarendszerbe való belépés küszöbét 40 000 euróról 50 000 euróra emelik.
Primorac szerint felvetődött a kérdés, mennyire indokolt az, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmeket eltérően adóztassák. Miért esnének kedvezőbb elbírálás alá a bérbeadásból származó bevételek, mint a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek. A kormány ambíciója az adórendszer igazságossá tétele, a munkabér után fizetendő adóterhek fokozatos áthelyezése az ingatlanokra - mondta.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
