A kormány szokásos szerdai ülésén megtárgyalta a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos helyzetet - közölte Giró-Szász András. A két héttel ezelőtti intézkedéseket a kormány ugyan elégségesnek tartja, az EU azonban nem - ezzel a kormány nem ért egyet, de tudomásul veszi Brüsszel álláspontját, ezért újabb lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kohéziós források ne sérüljenek.
| Újabb megszorítások: szintet léptek az egyenlegjavításban |
Matolcsy György is elmondta: a kormány elégségesnek tartja a legutóbb bejelentett intézkedéseket, október 15-én azonban a Bizottság hivatalos jelzést küldött, miszerint az intézkedések ellenére nemhogy 2,7 alattira, hanem 3,7-3,9 százalékosra becsülik a 2013-as GDP-arányos deficitet. Többek között a pénztárgépek NAV-hoz való bekötéséből származó többletbevételekkel kapcsolatos becsléseket sem fogadta el a Bizottság.
Idén viszont Brüsszel szerint is teljesülhet a (megemelt) hiánycél.
Matolcsy György többször is bírálta az EU-t, mondván: kettős mércével méri a tagállamokat. Szakmailag hibásnak, közgazdaságilag megalapozatlannak tartja a Bizottság deficit-becslését.
Az intézkedések
Összesen 7 intézkedésről döntött a kormány 367 milliárd forint értékben.
- A bankadó 2013-ban nem feleződik meg - a kormány felrúgja a Bankszövetséggel kötött megállapodást. 72 milliárd forinttal több bankadót szed be a kormány a költségvetésben szereplő tételhez képest.
- A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértékét 1 ezrelékről 2 ezrelékre emeli a kormány - ez 90 milliárdos többletet jelent.
- Az Államkincstár tranzakciós illetékét is 2 ezrelékre növelik 1 ezrelékről. Ez 40 milliárdos pluszt jelenthet.
- A helyi iparűzési adó adóalap-számítása változik: az eladott áruk beszerzési értékét az adott vállalkozás árbevételének csak 80 százalékáig vonhatják le. Matolcsy szerint ez elsősorban a nagy kereskedelmi cégeket illetve az energiacégeket terheli majd. Ez 35 milliárdos többletbevételt jelenthet a költségvetésnek.
- A kormány bevezeti a közműadót a föld alatt lévő csatornarendszerekre - nem csak Budapesten, hanem minden településen. A döntően külföldi tulajdonban lévő szolgáltató cégeket terheli majd az új adó a nagyobb városokban. Ettől 30 milliárdos többletbevételt várnak.
- A béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulását megemeli a kormány. Matolcsy György szerint ezzel ugyan csökken, de nem tűnik el a cafeteria adóelőnye a bérjellegű juttatásokkal szemben. 100 forintra 34 forint lesz a cafeteria adótartalma, szemben a béreknél jellemző 48 forinttal. 40 milliárdos pluszt remélnek az intézkedéstől.
- 60 milliárd forintot remél a kormány attól, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés kerül bevezetésre - a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben.
Matolcsy szerint ha kiderül, hogy nem Brüsszelnek, hanem nekünk van igazunk, Magyarország a jövő év közepén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és újra napirendre vehet néhány olyan lépést, amit most kényszerből megtett - például a pedagógusok életpálya-modelljének elhalasztását.
Brüsszel az előző csomag kétharmadát fogadja el, a mostanival együtt 763 milliárd forintos a kiigazítás.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Az első kör
Ugyanebben a témában Matolcsy György legutóbb október 5-én tett bejelentéseket, az "egyenlegjavító program" keretében bejelentették a megemelt hiánycélt, a csökkentett GDP-növekedési prognózist, valamint több intézkedést, melyek segítségével a kormány tartani kívánja az idei és jövő évre megcélzott 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet. Ezek között minisztériumi költségvetési zárolások, a tranzakciós illeték emelése, a TB-járulékplafon eltörlése, a pedagógus életpálya-modell bevezetésének elhalasztása is szerepelt - részletek >>
8 éve eljárás alatt
Magyarország az egyetlen 2004-ben csatlakozott uniós tagállam, mely ellen csatlakozása óta érvényben van a túlzottdeficit-eljárás (EDP), közel kerültünk ahhoz, hogy az Ecofin elzárja a kohéziós alapok egy részét, így 495 millió eurónyi pénztől esett volna el Magyarország, melyet beruházásokra fordíthatunk. Az Ecofin végül júniusban megkegyelmezett, ebben nagy szerepe volt a tavasszal bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0-nak. A kormánynak most október 5-ig kellett prezentálnia, milyen intézkedésekkel tartja az államháztartási hiányt a maastrichti 3%-os referenciaszint alatt.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
