| Szokatlanul erős adok-kapok alakult ki a nemzetgazdasági miniszter és a jegybank között. Matolcsy György a hivatalos megjelenés előtt, már tegnap kritizálta, és pontatlansággal vádolta a MNB-t. Mindezt a jegybank sem hagyta szó nélkül. Részletek>> |
EB: stagnálás, MNB: berzenkedés
Az Európai Bizottság szerint gyakorlatilag stagnálni fog idén a magyar gazdaság (0,1 százalékkal csökken), miután a kivitel és belső fogyasztás kedvező fordulatait ellensúlyozza a beruházások 1,5 százalékos és a háztartások fogyasztásának 0,5 százalékos visszaesése. A bizottság szerint 2014-ben javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése és a belső fogyasztás mellett a háztartások fogyasztása is enyhén bővülhet. A nem-kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak - írja elemzésében a brüsszeli testület.
A jelentés legneuralgikusabb pontja azonban a deficitre vonatkozik. Az Európai Bizottság szerint az államháztartási hiány idei megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 0,1 százalékkal esik vissza a magyar GDP, miközben a GDP-arányos államháztartási hiány 3,4 százalék lesz, a GDP-arányos államadósság pedig kissé emelkedik. A bizottság előrejelzése szerint a GDP a 2012. évi 1,7 százalékos visszaesés után 2013-ban 0,1 százalékkal zsugorodik, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal nő. A szervezet 2015-ben 1,2 százalékos GDP-csökkenést vár.
| Az Európai Bizottság szerint az EU 27 tagországának összesített hazai összterméke 0,1 százalékkal nő idén, az eurózónában azonban fennmarad a recesszió, a GDP a tavalyi 0,6 százalék után további 0,3 százalékkal csökken. Részletek>>> |
A Bizottság legutóbbi, őszi erőjelezésében még azzal számolt, hogy idén is a 3%-os referenciaszint alatt lesz a hiány, Matolcsy György arcára akkor rég látott elégedett mosoly ült ki, uniós jelentések után legalább is a magyar gazdasági miniszterek nem igazán arról híresek, hogy nagyon elégedettek lennének. Az elégedettség oka az volt, hogyha 2013-ban is teljesítjük a hiánycélt, akkor közel kerülünk hozzá, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. A Bizottság mai jelentése üzenet is lehet Budapestnek, hogy erről egyelőre szó sincs.
A kormány az utóbbi félévben a növekedést is hajlandó volt beáldozni, tavaly októberben két kiigazítócsomagot jelentett be, csakhogy kikerülhessünk az eljárás alól. Valószínűleg erről tárgyalt a kormányfő január végén Brüsszelben Barrosóval is, a barátság akkor nagy volt, Orbán megköszönte, hogy az EB elnöke nem dörgöli mindig az orrunk alá, hogy szégyenpadon vagyunk a csatlakozásunk óta.
Az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél, ezt a Bizottságnak előrejelzésében figyelembe kellett volna vennie. A közlemény kiemeli, hogy a kormány 2012-ben többször is intézkedett annak érdekében, hogy a mindenkori (3 százalék fölötti) bizottsági prognózisok lefelé történő módosítását elérje. A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a Bizottság mostani előrejelzése csupán előzetes, a végleges prognózis a tavaszi előrejelzésben májusban várható. A mostani előrejelzés ellenére a kormány továbbra is abban bízik, hogy a 2004 óta fennálló túlzott deficithiány eljárásból a sikeres költségvetési politikájának köszönhetően kikerül. A kormány továbbra is úgy látja, hogy 2013-ban a költségvetés hiánya jóval 3% alatt lesz. |
A szervezet szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után idén és jövőre is 3,4 százalék lesz. A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökken.
Érdekes számok
Az NGM által várt 1 százalékos növekedés azért is furcsa, mert a kormány tavaly októberben a túlzottdeficit-eljárás keretében készített úgynevezett EDP-jelentésben még 0,9 százalékos növekedést vetített előre. Legalábbis október elején, csakhogy a jelentésbe belefoglalt megszorító ("kiigazító") csomag mérete és minősége nem felelt meg az Európai Bizottságnak és ezért a gazdasági tárca két héten belül egy újabb jelentéssel és egy még nagyobb kiigazítócsomaggal állt elő. Ebben már 0,8 százalékos növekedést vetített előre, vagyis saját prognózisát is rontotta, mert az NGM azzal számolt - legalább is pár hónappal ezelőtt-, hogy a megszorítás visszafogja a gazdaság teljesítményét.
Az EU pénzügyi biztosa bizakodó
A magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt - mondta az Európai Bizottság alelnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Olli Rehn szerint ezeknek az intézkedéseknek elsősorban strukturális jellegűeknek kell lenniük.
A biztos elmondta: Magyarország államháztartási hiánya 2012-ben 3 százalék alatt volt, de 2013-ban és 2014-ben meghaladja majd ezt a szintet. Az Európai Bizottság pénteken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalékról 2013-ra és 2014-ben is a GDP 3,4 százalékára nő.
Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésőbb az áprilisi előrejelzéseket követően tesz javaslatot, hogy megszűnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás. A végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről valamikor május-júniusban hozhatja meg a tanács - tette hozzá.
Az Európai Unió 27 tagországának összesített hazai összterméke 0,1 százalékkal nő idén, az eurózónában azonban fennmarad a recesszió, a GDP a tavalyi 0,6 százalék után további 0,3 százalékkal csökken - áll az Európai Bizottság előrejelzésében.
Ali Khamenei ajatollah „vandáloknak” és „szabotőröknek” nevezte a tüntetőket, és az Egyesült Államokat hibáztatja a zavargások szításáért. 
