Közzétette legújabb makrogazdasági előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank. A tanulmány megjelenése előtt egy nappal kemény csörte alakult ki a nemzetgazdasági miniszter és a jegybank között, Matolcsy György ugyanis kifogásolta a számára már elküldött, ugyanakkor még nem nyilvános tanulmányt, amire a jegybank védekezésül a saját objektivitását, és a titkos irat bírálatát kifogásolta. A tanulmány egyébként nem tartalmaz kirívóan negatív véleményt a magyar gazdaságról. Az írás elsősorban az adóssággal és a növekedési kilátásokkal foglalkozik. Fő kérdése, hogy középtávon milyen feszültségekkel szembesülhet a költségvetési politika a jelenleg ismert és érvényes intézkedések és szabályok mellett. Az elemzés készítője hangsúlyozza, hogy az írás nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés: nem a várható pályát, hanem a változatlan gazdaságpolitika mellett megvalósuló hiány- és adósságtrendet mutatja be.
|
A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényben meghatározott alapvető feladatai, így különösen a monetáris politika meghatározásával és megvalósításával kapcsolatos feladata ellátásának támogatására elemzi a költségvetési hiány és adósság alakulását, figyelemmel kíséri az államháztartás finanszírozását, elemzi a finanszírozásnak a monetáris folyamatokra, a pénzpiacok alakulására, a likviditásra gyakorolt hatását, kutatásokat folytat fiskális politikai kérdésekben. Az MNB törvény rendelkezése értelmében az MNB jogosult kifejteni a költségvetési javaslattal kapcsolatos véleményét a kormánynak, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának. |
Az MNB szerint az államadósság tavaly év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt 66 százalékra csökkenhet, azaz az adósság fenntartható pályán halad. Az előző előrejelzés óta mind az elsődleges egyenleg, mind az adósságpályánk kedvezőtlen irányba változott az elemzés szerint. Ennek fő oka a nyugdíjkiadások jelentős emelkedése, és a kedvezőtlenebb növekedési pálya. A jegybank szerint az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza. A tanulmány szerint a jelenlegi pálya mentén az elsődleges többlet átmeneti csökkenését követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka körül alakulhat. A rövid távú romlás okai: az EU források csökkenése és a pedagógus életpálya-modell. A középtávú egyenlegjavulás fő oka, hogy a nyugdíjrendszer reformjai miatt csökkentek a nyugdíjkiadások.
|
| Az adósság alakulása (a GDP %-ában). Forrás: MNB |
Az MNB 2014 és 2016 között várhatóan magasabb vesztesége az egyenleget mérsékli, hosszabb távon a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben. Az MNB szerint az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását. Így biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését. A tanulmány feltételezi, hogy változatlan marad a középtávú költségvetési politika. A kiadásoknál alapvetés a változatlan szolgáltatási színvonal fenntartása, a bevételeknél pedig az intézkedések „kifutása” után az effektív adókulcsok változatlanságát feltételezik.
A kutatók eredményt értek el. 
