Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az augusztusi kiskereskedelmi forgalmi statisztikát. A második negyedévi 4,1 százalékos visszaesés után júliusban elérte egy évvel korábbi szintjét a kiskereskedelmi forgalom, a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt szerény 0,4 százalékkal nőtt. Az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 10,6 százalékponttal emelkedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3 százalékkal, a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,0 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene júliusban éves összevetésben. Az év első hét hónapjában a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztítva - 1,1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Kedden az augusztusi ipari termelés első becslése jelenik meg. Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélypontnál. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 7,7 százalékkal csökkent a termelés. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt. Az előző hónaphoz viszonyítva júliusban 7,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás, áprilishoz képest pedig 46 százalékkal emelkedett. Az év első hét hónapjában az ipari termelés 12,1 százalékkal esett vissza a múlt év azonos időszakához mérve, a külpiaci eladások volumene 12,6 százalékkal, a belföldi értékesítés 7,8 százalékkal csökkent.
Szerdán közli a KSH a kereskedelmi szálláshelyek augusztusi és első héthavi forgalmának adatait. Júliusban a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 18,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakáké 74,9 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány hatására. Az eltöltött összes vendégéjszaka 42,3 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júliusban. A korlátozások május végi feloldását követően a belföldivendég-forgalom júniusban kezdődött dinamikus növekedése júliusban is folytatódott: a vendégéjszakák száma a háromszorosára nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. Az összes vendégéjszaka 82 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. Ugyancsak szerdán teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét.
Csütörtökön a fogyasztói árak szeptemberi alakulásáról közöl statisztikát a KSH, és a Pénzügyminisztérium (PM) közzéteszi az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az előző hónaphoz képest összességében nem változtak az árak. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,1 százalékkal, a cukoré 13,4, a tojásé 10,2 százalékkal, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 3,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2,6 százalékkal drágultak.
Pénteken a külkereskedelmi termékforgalom augusztusi első becslése jelenik meg. Júliusban az export euróban kifejezett értéke 4,3, az importé 5,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a külkereskedelmi mérleg többlete 129 millió euróval javult, 207 millió eurót tett ki. A forint árfolyama az euróhoz mérten 7,9, a dollárral szemben 5,7 százalékkal gyengült. Az év első hét hónapjában az export 10,5 százalékkal, az import 9,7 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a mérlegtöbblet 782 millió euróval kisebb, 2,253 milliárd euró volt.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
