Kedden kétnapos látogatásra Sanghajba utazó orosz államfő útjának legfontosabb célja egy többmilliárd dolláros gázszerződés aláírása.
2 százalék és kész
Az orosz energiaügyi miniszterhelyettes, Anatolij Janovszkij a hét elején azt mondta, hogy az egyezség 98 százalékban kész. Megegyezés esetén már 2018 előtt megkezdődhet a szállítás a szibériai gázföldekről Kína északkeleti és északnyugati régiójába. Az import eredeti, Kína szükségletének egynegyedét fedező évi 38 milliárd köbméteres mértéke is változhat, akár évi 60 milliárd köbméterre is nőhet később. Összehasonlításul, a Gazprom gázipari cég tavalyi gázkivitele Európába 139,32 milliárd köbméter volt, csaknem 24 százalékkal nőtt 2012-höz képest.
Azt nem tudni, hogy a hét elején mi volt még az a 2 százalék, ami hiányzott az orosz energiaügyi miniszter szerint, de a szerződés aláírásának elhúzódását elsősorban az árvita okozta. Az oroszok kevesellték, a kínai sokallták a gáz árát.
Nyugat helyett Kína?
Moszkva engedékenységéhez mindenképpen hozzájárult, hogy a krími események miatt Oroszországból kiábrándult Nyugaton ismét felerősödtek azok a vélekedések, miszerint csökkenteni kell az orosz földgáztól meglévő túl nagy függőséget. Jelenleg a Gazprom fedezi Európa gázszükségletének csaknem negyedét. A Gazprom tavalyi profitja 35,7 milliárd dollár volt, teljes gázbevételének 57 százaléka származott az európai szállításokból.
A Kína és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbak: a kétoldalú kereskedelem értéke több mint duplájára nőtt az elmúlt öt évben, 2013-ban 89 milliárd dollárt tett ki, amely azonban még mindig csak ötöde Oroszország és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomnak.
Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között. 
