Kereskedelmi háború - az USA nem engedi leértékelni a nemzeti valutákat?

(fotó: 123rf.com)

A hétvégén a nemzetközi sajtó nagy terjedelemben tálalta, hogy az USA pénzügyminisztériuma egy jogszabály alapján öt országot is figyelőlistára tett azok kereskedelmi tevékenysége miatt. Ebben az országcsoportban Németország, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan szerepelnek. Ezek az országok a minisztérium féléves jelentése szerint háromból két olyan kritériumnak is eleget tettek, amelyek tisztességtelen kereskedelmi magatartásra utalnak.

A három kritérium a túl nagy kereskedelmimérleg-többlet, fizetésimérleg-többlet és a devizapiac működésébe való kormányzati beavatkozás. Németországnál az első kettőt állapították meg, ami azt jelenti, hogy az ország sokkal többet exportál az USA-ba, mint amennyit importál onnét (ráadásul több pénzt kölcsönöz, mint amennyi hitelt felvesz). A nyolcvanas évek végén elfogadott jogszabály alapján egyébként eddig egyetlen esetben mondtak ki tisztességtelen (más megfogalmazásban, meg nem engedhető) magatartást, 1994-ben, Kínával kapcsolatban.

Előnyt szerezni leértékeléssel

A Frankfurter Allgemeine Zeitung például emlékeztet arra, hogy a G7 és a G20 (gazdaságilag legfejlettebb) országcsoportok egyaránt deklarálták, hogy nem kezdenek devizaháborúba, nem próbálnak kereskedelmi partnereikkel szemben előnyt szerezni devizájuk leértékelésével. (A nemzeti valuta leértékelése élénkíti az exportot, mert olcsóbbá teszi az exporttermékek és szolgáltatások árát.)

Sokan, mint a Zerohedge gazdasági blog, egyből úgy értelmezték a bejelentést, hogy az USA figyelmeztette Németországot, Kínát és Japánt, ne értékeljék le devizáikat. Ez annál is inkább érdekes, mert Japán éppen a múlt héten okozott eléggé nagy felzúdulást a tőkepiacokon, amikor a jegybankja nem csökkentette tovább a kamatot. Nagyon sokan azt várták, hogy a BoJ lépni fog a túl erősnek tartott jen gyengítése érdekében.

Nem kaptak leértékelési engedélyt?

Az euróval kapcsolatban is sokan azt gyanítják, hogy az EKB lazító lépéseinek célja nemcsak a hitelezés javítása, hanem burkoltan az euró leértékelése is. Sokan úgy vélik, létezik egy titkos árfolyamcél valahol 1,15-ös euró/dollár körül, amit ha elér az euró, akkor az EKB valamit lépni fog (jelenleg már csak 20-30 centre van onnét az árfolyam.)

Már hetekkel ezelőtt is azt várták, hogy Japán hamarosan a jent gyengítő lépésre kényszerül majd, csak a G20 találkozója előtt nem meri ezt meglépni, konzultálnia kell a többi országgal. Most erős a gyanú, hogy nem járultak hozzá a többiek, főleg az USA az újabb lépésekhez. A G20 azt támogatja csak, hogy az országok „hazai célok érdekében, hazai eszközökkel” éljenek.

A dollár bezzeg mehet

A Zerohedge eközben az USA-t nevezi a legnagyobb devizamanipulátornak, amely a Fed segítségével bármikor pillanatok alatt el tudja téríteni a dollár árfolyamát, ami – főleg a rengeteg, korábban dollárban felvett hitelen keresztül – igencsak erősen érintheti a világ jelentős részét. A dollár erősödése esetén ugyanis azok tartozása és törlesztése, akik dollárban adósodtak el, nő, mint nálunk korábban a svájci frank-hiteleseké. Bár kérdés, miért érné meg a dollárt szándékosan erősíteni, amikor mindenki olcsóbb nemzeti valutáért imádkozik a világban.

Eközben durvul a TTIP kereskedelmi megállapodás körüli vita is, nemrég dokumentumok szivárogtak ki a tárgyalásokról, amelyek szerint az USA eléggé agresszíven próbálja rávenni partnereit a megállapodás elfogadására. Ugyanakkor a lakosság túlnyomó része, egyes felmérések szerint 80-90 százaléka Nyugat-Európában nem ért egyet a kereskedelmi egyezmény aláírásával, és újra és újra tüntetnek is ellene, mint most is.

A TTIP-nek egy időre annyi?

A Reuters és az Investing.com szerint a német kormány mindezek ellenére a megállapodás mielőbbi tető alá hozását szorgalmazza, a tárgyalásokról kiszivárgott érvek és javaslatok alapján szerintük nem ítélhető meg a TTIP hasznossága. A vita többek között a génmódosított termékek és hormonokkal kezelt húsállatok körül folyik, amelyek Amerikában engedélyezettek, Európában jobbára nem.

A TTIP-től a gazdasági szakemberek azt várják, hogy a kereskedelmet korlátozó akadályok, előírások egységesítése és lebontása révén hatalmas közös piac jön létre, ami növelheti a részt vevő országok gazdasági teljesítményét. A Handelsblatt.com szerint a most a Greenpeace által nyilvánosságra hozott dokumentumok hosszú időre visszavethetik a kereskedelmi megállapodás tető alá hozását.

(Mario Draghi EKB-elnök ma 16.00 órakor beszélni fog, bár nem valószínű, hogy újabb intézkedéseket jelentene be.)