A magyar külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagállamok külügyminisztereinek ülését követően azt mondta: lengyel kollégájával megerősítették, hogy kitartanak egymás mellett a vétó ügyében.
Újságírói kérdésre hozzátette: nincs konszenzus (a magyar-lengyel fél és az EU között), ezért tovább kell tárgyalni. A megbeszélések zajlanak, konkrétumokat azonban nem közölt.
Szerinte a magyar álláspont évek óta változatlan: elutasítják az uniós források felhasználásának összekötését
senki által nem ismert, abszolút körül nem írt politikai szempontokkal.
Levél Brüsszelnek
Eközben Karácsony Gergely, Budapest és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere közös online sajtótájékoztatón jelentették be, hogy levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez az uniós források megmentése érdekében.
A levélben 249 magyar és lengyel önkormányzat azt kéri, hogy
az önkormányzatok akkor is részesülhessenek a koronavírus-válság okozta károk enyhítését célzó uniós helyreállítási alap forrásaiból, ha a magyar és a lengyel kormány fenntartja vétóját, és emiatt a két ország nélkül jön létre az alap.
A kezdeményezésről előzetesen itt írtunk, a levél itt érhető el.
Az Európai Bizottság már múlt héten jelezte, hogy kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, azaz a két ország kihagyásával hozná létre a helyreállítási alapot.
Ketyeg az óra
Az alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította.
A vétó és a mechanizmus ügyében az e hét csütörtök-pénteki EU-csúcson kellene megegyezésre jutniuk az uniós és tagállami vezetőknek Brüsszelben.
A hitelkérelmek benyújtására 2026. március 11-ét követően van lehetőség. 
