Közös levélben fordul ma Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez a budapesti és a varsói főpolgármester a magyar és a lengyel kormány vétója nyomán előállt uniós patthelyzet miatt, írja a Bloomberg a TVN lengyel televízióra hivatkozva.
Ragaszkodnak az uniós pénzekhez
Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski a levélben, amelyet más városok vezetői is aláírtak, elhatárolódik a két kormánytól. Egyúttal arra kérik Brüsszelt, hogy abban az esetben se zárja el a helyi önkormányzatokat az uniós forrásoktól, ha Magyarország és Lengyelország fenntartja vétóját, és nem lesz része az uniós pénzügyi csomagról született egyezménynek. (UPDATE: A két főpolgármester ma délután közösen, online sajtótájékoztatón jelentette be az összefogást, a levél itt érhető el.)
Az Európai Bizottság már múlt héten jelezte, hogy kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, azaz a két ország kihagyásával hozná létre a koronavírus-válság okozta károk enyhítését célzó helyreállítási alapot.
Ha mégsem vonják vissza vétójukat, azzal saját polgáraiknak ártanak, hiszen jelentősen csökkenni fog a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége
- figyelmeztette Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa a magyar és a lengyel kormányt. (Ez az úgynevezett nukleáris opció).
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy
a két liberális beállítottságú polgármester hosszú ideje szembemegy kormányaik nacionalista irányvonalával.
Egy évvel ezelőtt például Pozsonnyal és Prágával közösen írtak alá egy paktumot, amelyben kiállnak a közös értékek (szabadság, demokrácia, jogállamiság) mellett. Emellett azt is kezdeményezték, hogy közvetlenül is hozzáférhessenek uniós forrásokhoz.
Karácsony Gergely pedig októberben helyi népszavazások kiírására biztatta az önkormányzatokat annak érdekében, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak szánt pénzek legalább felét az önkormányzatok kapják meg – lakosságarányosan, politikai pártállástól függetlenül.
Mi áll a háttérben?
A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította.
A vétó ügye és az annak nyomán előállt patthelyzet az e hét csütörtöki-pénteki EU-csúcs egyik fő témája lesz.
A nukleáris opcióról itt (Meredek, de nem kizárt lehetőség a nukleáris opció), a vétó hátteréről itt (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a német álláspontról pedig itt írtunk ( Megtudtuk a német kormánytól, mit gondol Orbán Viktor vétójáról.)
A nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat az eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
