A nap híre, hogy a magyar állam megveszi az MKB Bankot: a 99,9 százalékos részvénycsomagért a kormány 55 millió eurót, mintegy 17 milliárd forintot fizet a Bayerische Landesbanknak. A német tulajdonos még az adásvétel előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre az MKB-ban, gyakorlatilag ennyi követelést elenged. Bár tudni lehetett, hogy a bajoroknak mindenképp el kell adniuk a magyar leányt, az ügylet mindenképp meglepetés: korábban az OTP-t többször is hírbe hozták, mint az MKB lehetséges vevőjét, mégis az állam lett most a befutó.
A kormány azt közölte: célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban. Ebbe a régen hangoztatott stratégiába jól beleillik a vásárlás. Elemzők szerint bár még a részletek nem ismertek, a vételár kedvezőnek mondható, a 17 milliárd forintos tétel nem számít jelentősnek költségvetési szempontból, és nem veszélyezteti a büdzsé egyensúlyát.
A BayernLB által végrehajtandó feltőkésítés miatt Varga Mihály szerint semmibe sem kerül az adófizetőknek a bankvásárlás. Könnyen lehet egyébként, hogy nem sokáig marad állami tulajdonban az MKB: a nemzetgazdasági miniszter ugyanis elmondta, a kormány reménye az is, hogy a bank 1-2 éven belül visszanyeri versenyképes pozícióját, és így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz majd.
A magyar bankrendszert érintő másik hír, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Reuters hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy Magyarországon szeptemberre vagy októberre jöhet létre az úgynevezett "rossz bank". Ebbe a bankba gyűjtenék össze a többi bankból a kétes értékű lakossági jelzáloghitelt és a jelzáloggal megterhelt elárverezett ingatlanokat. Az MNB ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy arra számít, hamarosan 3-4 bank kivonul a magyar piacról, de konkrétan nem nevezett meg egyet sem.
A nap másik sztorija pedig egy komoly létszámleépítés: 1700 munkavállalójától válik meg a következő 2 évben a Magyar Telekom. A létszámot több ütemben csökkentik, a munkatársak egy része az idén, másik része jövőre távozik a vállalattól. A Magyar Telekom az intézkedéstől versenyképességének javítását reméli. Mostanában egyébként rájár a rúd a magyar munkaerőpiacra: a Microsoft a múlt héten jelentette be, hogy bezárja a Nokia komáromi gyárát, amely jelenleg mintegy 1800 munkavállalót foglalkoztat. A két óriási leépítés híre után a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, mérlegeli, hogy igénybe vesz-e közvetlen uniós támogatást, és egy Válságkezelő Programmal is támogatja az érintett munkavállalókat.
Van egyébként olyan, aki örül a létszámleépítésnek: a befektetők díjazzák a lépést, a bluechipek közül egyedül a Magyar Telekom papírjai erősödnek a budapesti tőzsdén.
Hackertámadás érte az Európai Központi Bankot. A támadók az EKB honlapját kiszolgáló egyik adatbázis biztonsági védelmén hatoltak át, és az EKB rendezvényeire jelentkező személyek e-mailcímét és egyéb elérhetőségeit tartalmazó listáról szereztek adatokat. A hackertámadásra azután derült fény, hogy egy névtelen üzenet érkezett az EKB-hez, amelyben pénzt követeltek a megszerzett adatokért cserébe. A bank közleménye szerint azonban nem kerültek veszélybe érzékeny piaci adatok és az euróövezeti központi bank belső informatikai rendszerei.
Miután Matolcsy György bejelentette, véget ért a magyar kamatvágások sorozata, sokat erősödött a forint, a lendület azonban mára elfogyott, gyengült egy kissé a magyar deviza.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
