Az legtöbb könyveléssel, adótanácsadással foglalkozó vállalkozást tömörítő egyesület, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöksége javaslatokat, észrevételeket juttatott el az adózás rendjéről szóló tervezettel kapcsolatban a gazdasági tárcához.
Bonyolult és nehezen áttekinthető lesz
Zara László, a szervezet elnöke elmondta, hogy a jogszabály-tervezet már önmagában is rendkívül terjedelmes, ráadásul a később várható kapcsolódó rendeletek miatt az adózás rendje nem egyszerűsödik, hanem éppen túlszabályozottá, nehezen áttekinthetővé és alkalmazhatóvá válik. "Sajnos, nem látjuk a javaslatban az érdemi szemléletváltozás jeleit sem, így nem látjuk indokoltnak a módosítást. A tervezet bevezetése ugyanis jelentős terhekkel jár – gondoljunk csak a felkészülés költségeire – a vállalkozói és hatósági oldalon is, de ehhez képest csak kis eredményt hozhat” - véli a szakértő.
A rendszer bonyolítása megragadható például abban, hogy az eljárási szabályok az anyagi jogszabályokba kerülnek át, és így a különböző joganyagok együttkezelésének szükségszerűsége miatt több helyen kell keresni az irányadó jogszabályokat.
Még mindig az adóhatóság az erősebb - még alkotmányellenesen is?
A szervezet egyik legnagyobb kifogása, hogy az adózó és az adóhatóság jogai továbbra sem kerülnek egyensúlyba, változatlanul az adóhatóság felé billen a mérleg. Továbbá kimaradt az új tervezetből néhány az adózó jogérvényesítését szolgáló, a jelenleg hatályos garanciális szabály. Például a tervezet „garanciális” szabálynak nevezi, hogy egy adott jogviszony alanyainak ellenőrzése során az egyik alanynál már minősített jogviszonyt az adóhatóság a másik alanynál nem minősíthet másként.
Ez azonban nemhogy garanciát nem nyújt semmire, hanem éppen alkotmányos jogokat sért. Ugyanis egy olyan határozati megállapítást alkalmaznak az adózóval szemben, amely ellen annak meghozatalakor az adózó nem élhetett jogorvoslattal. Miközben az Alaptörvény kimondja, hogy „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
A jogbiztonság és az esélyegyenlőség érdekében javasolják, például, hogy a hatósági tanú titoktartási kötelezettsége ne álljon fenn az adózó irányában, hogy becslést csak kivételesen és csak indoklással ellátott határozattal (esetleg végzéssel) lehessen alkalmazni. Továbbá, hogy a „fegyverek” egyenlőségének elve miatt az adózónak is legyen joga kérdéseket intézni a kirendelt szakértőhöz, és hogy a szakértőt tárgyaláson kell meghallgatni.
Az adóhatóság keze maga felé hajlik?
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a képviseletre vonatkozó szabályok fellazítása várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a szakmaiságot, és valójában ez is a hatóságnak kedvez. Hiszen így az adóhatóság gyenge és kevésbé felkészült képviselővel fog szemben állni egy vitás ügyben. Ezért javasolják, hogy a tervezettekkel szemben írják elő, hogy csak megfelelő szakmai végzettséggel lehessen a társaságokat képviselni az adóhatósági eljárásban. Csak regisztrált és adótanácsadásban is jártas mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, bizonyos esetekben könyvvizsgáló és adójogi szakjogász képviselhesse a vállalkozásokat.
|
Sírjunk vagy nevessünk? Gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem változott az adózás rendje, nagyon itt volt már az ideje az átalakításnak - az eddig megismert tervezetek alapján bőven vannak még kérdőjelek, de az már biztos, hogy 2018-tól a vállalkozások adóztatásában jelentős változások jönnek. Mi lesz jobb és mi lesz nehezebb? Korábbi összefoglalónk >> |
Kiemelik azt is, hogy bár a tervezet egyik fő célja az eljárások hosszának csökkentése, de 365 napos adóellenőrzési korlát nem jogvesztő határidő, és nem jár semmilyen jogi, anyagi következménnyel ennek túllépése az adóhatóságra nézve, így véleményük szerint ez nem hoz majd érdemi változást. Ezért célszerű lenne jogvesztő határidőt előírni, pl. az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésétől számított 500. napot követően nem hozhatna határozatot, még akkor sem, ha a felettes szerv új eljárást rendel el. A határidőkkel kapcsolatban vetik fel azt is, hogy konkrét ügyekre (pl. átvezetési kérelmek) rövidebb határidők legyenek előírva. Ugyancsak a gyorsabb eljárások érdekében javasolják, hogy azért, hogy egy határozat minél előbb jogerőssé válhasson, az adózó mondhasson le észrevételezési jogáról. Ennek például a végelszámolásoknál lehetne jótékony hatása.
A pótlékoknál sem jó az irány
A jogállamisággal ellentétesnek tartják, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Így tiltakoznak az ellen, hogy az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, amelyről korábban tudomása volt.
A késedelmi pótlék mértékének növeléséről úgy vélik, hogy nem szolgál mást, mint az adóhatóság ellenőrzési, kiválasztási rendszerének hiányosságai miatt elmaradt bevétel ellentételezését a tisztességes, de esetenként késve fizető adózók kárára.
Mivel az önellenőrzési pótlék a megnövelt késedelmi pótlék fele, ez is növekszik. Ez ellene fog hatni az önellenőrzéseknek, és rontani fogja a hiba adózói feltárását, az önkéntes jogkövetői magatartást.
Van, ahol inkább szigorítani kéne...
A tervezet számos pontjával kapcsolatban javasolnak pontosításokat, egyszerűsítést, javítanak hibákat, hívják fel a figyelmet ellentmondásokra, és néhány helyen új kérdéseket is felvetnek. Például javasolják, hogy az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek kivételével mindenki számára legyen kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózókkal kapcsolatban szigorítanának: a gazdasági szereplők esetén 100 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra csökkentenék a közzétételi értékhatárt.
...máshol egyszerűsíteni
A feltöltési szabályok egyszerűsítését vetik fel, hiszen ez aránytalanul nagy terhet ró az adózókra és könyvelőkre. Ezek helyett elég volna csak az előleg befizetését előírni. Továbbá javasolják, hogy jelentősen növeljék az áfa-bevallások gyakoriságát meghatározó értékhatárokat, hiszen a számlákat a NAV valós időben látni fogja, így az adócsalások esélye csökken, és a bevallások ritkításával ezzel egyszerűsödhetne az adminisztráció. Ezért a havi bevallási gyakoriságot csak 2,5 millió Ft fizetendő áfa, a negyedéves bevallási gyakoriságot pedig 1 millió Ft elérése esetén írnák elő. Ugyancsak az adminisztrációt csökkentené, ha az alanyi adómentes, az EVA-alany, a közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanynak nem minősülő jogi személyek havi gyakoriság helyett csak negyedévente fizetnének adót.
Pénzhez jut a frissen alakult szervezet. 
