Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi - egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében, amelynek szövegét a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan bocsátotta az MTI rendelkezésére.
Értékeli, hogy Juncker elismer minket
Először is megelégedéssel nyugtázom, hogy Ön is elismeri Magyarország erőfeszítéseit a határvédelemben. Az elmúlt két évben Magyarország komoly terhet jelentő magyar költségvetési források mozgósításával, a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével és több ezer határvadász szolgálatba állításával védte a közös határokat - írta Orbán Viktor, majd megismételte az európai kormány- és államfők tanácsülésén kifejtett álláspontját, miszerint Magyarországnak mindig is olyan országként kell viselkednie, ahol ugyan schengeni határ húzódik, de ahová földrajzi okokból csak úgy érkezhetnek migránsok, hogy más európai uniós tagállamokban lépték át az unió határait, elsősorban Görögországban.
Ezért Magyarország eddig sem vett részt, és ezután sem kíván részt venni olyan projektekben, amelyek ezt a kérdést nem teszik nyilvánvalóvá - szögezte le Orbán Viktor.
A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem - folytatta levelét a kormányfő, kiemelve: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.
Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása. Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak - tartalmazza a levél.
A kohéziós alapnak ehhez semmi köze?
Orbán Viktor értetlenül áll Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.
Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg. A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is - írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni.
Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt.
Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét. Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik - zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.
