Az Európai Központi Banknak kevés lehetősége maradt a szuverén államkötvény-vásárlásokon kívül arra, hogy elhárítsa a defláció veszélyét az eurózónában - mondta Mario Draghi az EKB elnöke a Die Zeit hetilapnak. Az amerikai és a japán jegybank korábban már élt a mennyiségi enyhítés lehetőségével, piaci elemzők abban bíznak, hogy az EKB valami ehhez hasonló kezdeményezést jelent be január 22-én, idei első kamatdöntő ülése után.
Jogszerű az EKB tervezett kötvényvásárlási programja, nem ütközik az európai szerződésekbe és bizonyos feltételekkel végrehajtható, ezt tartalmazza az Európai Bíróság számára készített jogi szakvélemény. A szakvélemény szerint az EKB alapos indokkal, az arányosság szem előtt tartásával vásárolhat államkötvényeket.
A vártnál nagyobbat estek az árak decemberben: közel 1 százalékkal alacsonyabb volt az árszínvonal, mint egy évvel korábban. Az előrejelzések az éves összevetésű fogyasztói árindex fél százalék körüli visszaesését várták a múlt hónapra - ennél jóval nagyobbat estek az árak. A háztartási energia, az üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajár esés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt leesett élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,73 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
