Hirtelen felindulásból, önkéntes alapon
Miután kitörtek Hongkongban a kormányellenes tüntetések, Mack Chen, egy az Egyesült Államokban posztgraduális tanulmányait folytató kínai diák azon háborodott fel, hogy a nyugati média mennyire torzan és elfogultan számol be az eseményekről. Hirtelen felindulásában azonnal posztolni is kezdett a különféle social media platformokon, hazafias érzelmekkel teli üzenetek tucatjait küldözgetve Twitterén és Instagramján Peking politikáját védve.
Chen úgy véli, hogy a hozzá hasonló gondolkodásúak hangja nincs kellő mértékben képviseltetve se a hongkongi, se pedig a nyugati médiában, ezért is döntöttek úgy, hogy a saját kezükbe veszik a tájékoztatás ügyét. A nyugtalanság fokozódásával párhuzamosan Chen és a hasonló elveket valló kínai fiatalok egyértelmű bátorítást kaptak a kínai kommunista kormányzattól akcióik folytatásához.
Kína most kényszerül talán a legnagyobb politikai kihívással szembesülni az 1989-es Tienanmen téri felkelés óta, ráadásul most már az online térben is zajlik a küzdelem; a hongkongi elégedetlenkedők felhasználva a telekommunikáció legújabb vívmányait kreatív és egyedi tartalmak tucatjaival árasztják el gyakorlatilag az egész világot, érzelmi azonosulást váltva ki sokakban.
A kommunista Kína is a jól bevált recepthez folyamodott: egy rendkívül agresszív és időben is hosszan tartó propagandakampányt indított, melyben a hongkongi utcákat milliószámra elözönlő tüntetőket erőszakos és szélsőséges elemeknek állítja be, akiket ráadásul külföldi hatalmak pénzelnek. Mindehhez pedig Kína is a legmodernebb telekommunikációs lehetőségekkel él – írja terjedelmes összeállításában a Financial Times internetes kiadása.
Nyílt támogatás a hivatalos Kína részéről
Kína, ahogy érzékelte a spontán kezdeményezésekben rejlő lehetőséget, az állami médián keresztül azonnal felhívást tett közzé, csatlakozásra hívva a Chen-hez hasonló fiatalokat, legyenek egyfajta on-line hadserege a népi Kínának a hongkongi elégedetlenkedőkkel szemben. A rendhagyó megkeresésre két csoport azonnal válaszolt is.
Egyikőjük, a ’Fangirls’ egy főleg fiatal lányokból álló közösség, az on-line térben ők elsősorban kedvenc színészeikért és pop-idoljaikért lelkesednek. Legalábbis mostanáig. Létrehoztak ugyanis egy új bálványt, melyet a „jóképű idősebb testvér, Kína”-nak neveztek el. A másik, a magukat ’Diba’ néven azonosító, nacionalista beállítottságú csoport, ők gyalázkodó és igencsak agresszív üzenetekkel és mémekkel szokták személyükben is támadni azon honfitársaikat, akikről úgy tartják, hogy a népi Kína ellenségei.
A kínai állami média, a lapok és a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség (a helyi KISZ) is arra bátorítja az önként szerveződő internetes csoportokat, a külföldön tanuló kínai diákokat, és mindenkit, akik szorosan kötődnek az anyaországhoz és Hongkonghoz, hogy egyesüljenek a patrióta érzelemben és védjék meg a városállamot a nemtelen támadásoktól.
Gang Qiang, a kínai állami televízió, a CCTV műsorvezetője az egyik esti hírműsorban ezt expressis verbis ki is mondta.
A kínai állami propaganda működtetői most minden eszközt hajlandók felhasználni ebben a küzdelemben, ezért minden lehetőséget, önkéntes felajánlkozást szívesen vesznek és elfogadnak, bármely csoporttól jöjjön is az – mondja Fang Kecheng, a hongkongi Kínai Egyetem (Chinese University of Hong Kong) professzora.
Az igazi újdonság azonban mégis csak az, teszi hozzá, hogy ezek a csoportok (így a Fangirls, vagy a Diba) hivatalos elismerésben és támogatásban részesülnek a Kínai Kommunista Párt köreitől is.
Újraéled a régi pártzsargon is
A csoportok egyes tagjai ugyanakkor tartanak attól, hogy a hivatalos Kína csak használni, a rosszabb szcenárió szerint pedig kihasználni akarja őket; Samantha Zou, a Fangirls egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy korábban elítélő módon viszonyultak hozzájuk a kínai szervek és a média, most pedig egyértelműen bátorítják a tevékenységüket. Túl nagy a kontraszt a kettő között, hogy őszinte legyen a mostani hozzáállás – tette hozzá.
A külföldön tanuló kínai diákokat a kínai állami média egyértelműen arra ösztönzi, hogy Londontól Sydney-ig tömegesen vonuljanak utcára, lehetőséget teremtve arra, hogy a hírműsorokba bekerülhessenek. Természetesen olyanfajta tálalásban, ami aztán a kínai párt ízlését tükrözik.
Nyílt szini együttműködés van az állami tévé, a CCTV és egyes népszerű kínai videó-alkalmazások között; ilyen például a Kuaishou, amely pár napon belül 20 millió követőt gyűjtött be ezen a módon.A régimódi pártpropaganda – telve gyűlölettel a hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban – is új erőre kapott az új média eszközeinek felhasználásával és jóval szélesebb körben terjednek az így generált és közreadott tartalmak, mint korábban, amikor csak a hagyományos csatornák álltak rendelkezésre – mondja David Bandurski, a hongkongi egyetem médiával foglalkozó munkatársa.
Ez pedig még a korábbi médiafogyasztási szokásokat is radikálisan átalakítja.
Vírusvideók, fenyegető hangvételű szerkesztőségi cikkek
A kínai propaganda előszeretettel használ föl pop-kulturális mintákat és toposzokat alkotásaiban, az elkészült videókat pedig a YouTube-ra töltik fel.
Készült például egy rövid filmecske, amelyben az amerikai demokrácia képmutató magatartását figurázza ki.
A CCTV pedig egy olyan videoklipet készített, amelyben azt láthatjuk, híres hongkongi filmrészletek felhasználásával, hogyan is nézne ki, ha a kínai Népfelszabadító Hadsereg rendet tenne az egyébként most is a Kínai Népköztársaság felügyelete alá tartozó Hongkongban.
Habár a hivatalos Kína előszeretettel alkalmazza ma már az új média számos eszközét propagandája célba juttatására, azért a hagyományos csatornákat sem veti meg. A nyomtatott People’s Daily például július óta minden nap a lap első oldalán terjedelmes szerkesztőségi cikkben szólítja meg a hongkongi tiltakozókat, jobb belátásra próbálva bírni őket.
Ezekben az írásokban egy rendkívül átpolitizált nyelv jelenik meg, amelyek emlékeztetnek a Mao Ce-tung idejében használt szófordulatokra; a hongkongi tüntetőket szeparatistáknak és külföldi hatalmak ügynökeinek titulálják.
A kínai állami média fizet azért, hogy az általa előállított tartalmakat a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on terjesszék Hongkongban, holott ezek a platformok – tudvalevőleg – a kínai anyaországban nem érhetőek el. A pekingi külügyminisztérium pedig 3,4 millió jüant folyósított az erősen nacionalista Global Times-nak, hogy figyelemmel kísérje mi is jelenik meg Kínával kapcsolatban a nyugati médiában.
A nagy nyugati közösségi médiacégek is léptek
A Recorded Future, egy kiberbiztonsággal foglalkozó cég legfrissebb kutatása szerint júliusban és augusztusban jelentősen megszaporodtak azok az angol nyelvű kínai állami sajtóközlemények, amelyek a tüntetők cselekedeteit egyértelműen elítélik, míg a hongkongi kormány politikáját támogatják.
Augusztusban a Twitter megtiltotta az „államilag ellenőrzött média”, köztük a kínai média hirdetéseinek megjelenését a platformon, míg a YouTube kezdeményezte ezeknek a tartalmaknak az egyértelmű megjelölését webhelyén.
A Twitter azt is bejelentette, hogy 936 fiókot felfüggesztett azért, mert „szándékosan és kifejezetten megpróbáltak zavart keltő üzeneteket terjeszteni Hongkongban”, és további 200 ezer spam-fiókot azonosított be, amelyek kínai állami propaganda kampányhoz köthetők.
A YouTube és a Facebook is hasonló lépéseket tett. A kínai válasz sem váratott sokáig magára. Az állami médiában és Kína által támogatott közösségi platformokon azonnal megjelentek azok a kommentárok, amelyek – a szokásos módon – a nyugati média cenzúrájáról harsogtak.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
