Kovács Árpád kiemelte: az államháztartás GDP-arányos hiánycélja 2014-ben várhatóan a korábban jelzett 2,9 százaléknál kedvezőbben alakult, ami bizonyos lehetőséget teremtett a korábban jövő évre tervezett kifizetések előrehozására.
Elmondta: 2014-ben a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a gazdaság bővülése meghaladta még a korábbi, derűlátónak tartott várakozásokat is. A várható 3,3 százalékos GDP-növekedés kétszerese az Európai Unió átlagának, és jobb a hasonló sorsú visegrádi országokénál. "Ez a nem várt, kiváló teljesítmény magával hozta a költségvetési mutatók kedvező alakulását is" - tette hozzá.
Kifejtette: a főbb államháztartási bevételek és kiadások teljesítése nagyjából az előirányzatnak megfelelő. A javuló adózási fegyelem, az online pénztárgépek és a vártnál több úthasználati díj, valamint az évközi bevétel- és kiadásoldali korrekciós intézkedések kiegyenlítették a tervezettnél lényegesen alacsonyabb infláció és egyes adók elmaradásának bevételcsökkentő hatását.
Hozzátette: az államadósság-kezelés számláin felhalmozott összegek részbeni felhasználása és a 2014 szeptemberétől megváltozott uniós elszámolási rendszer is segítette a büdzsét. A nemzeti számlák összeállításában változott a kutatás-fejlesztés, a fegyverrendszerek elszámolása, a kormányzati szektor besorolása, a központi bank kibocsátásának felosztása és az árnyékgazdaságban végbemenő események számbavétele. Ez megemelte a bruttó hazai termék értékét és a korábbi GDP-adatokhoz képest kedvező változást hozott - elemezte Kovács Árpád.
A három százalékot meghaladó növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban a KT elnöke emlékeztetett arra, hogy az idei kiugróan jó gazdasági és költségvetési mutatókban a javuló teljesítmény mellett szerepe volt a megelőző év viszonylag gyengébb bázisának, és számos olyan tétel javította az eredményt, amelyek hatására aligha lehet 2015-ben számítani. Ilyenek a jó agrárgazdasági teljesítmény, az autóipari fejlesztések "termőre fordulása", az uniós forrásokra támaszkodó közberuházások.
Kovács Árpád szerint a kormány 2015-re inkább a belföldi kereslet erősödésével számol, a versenyszférában kedvezőbb lesz a konjunktúra, élénkülnek a magánberuházások, a gazdaság növekedési pályán tartásában fontos szerep jut a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja meghosszabbításának. A prognózis szerint a növekvő teljesítmény támogatja a bérnövekedést is, amely kedvezően hat az államháztartás bevételeire. A bankok és az adósok közti elszámolás, a devizahitelek forintosítása hozzájárul a lakossági fogyasztás nagyobb arányú növekedéséhez, miközben a magas lakossági eladósodottság továbbra is fékezni fogja a háztartások kiadásainak növekedését. A bankok hitelezési aktivitása várhatóan lényegesen nem bővül.
Kifejtette: a forintárfolyam alakulásában az utóbbi hetekben tapasztalt igen kedvezőtlen folyamatok is óvatosságra intenek. A hitelpiaci válság óta folytatódó, jelentős forintgyengülésnek egyértelműen a központi költségvetés a legnagyobb vesztese. A forintnak az euróval szembeni értékvesztése eddig 1700 milliárdos, forintban kifejezett adósságállomány-növekedést és vele költségvetés-finanszírozási terhet okozott - emelte ki a KT elnöke.
Kovács Árpád hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés kiadási oldalát nézve az oktatás, az egészségügy, egyes szociális kiadások a GDP arányában szerényebbek, ugyanakkor a gazdaságfejlesztésre fordított közpénzek jelentősen növekednek. Ez egyrészt mutatja, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket kíván tenni a versenyképesség javítása, a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy mind jelentősebb forrásokat köt le a működő tőke bevonása. Az állam költségvetési forrásokat érintő piaci beavatkozásai, a vállalatvásárlások és a költségvetési törvényből nem megismerhető értékesítések az állam mind jelentősebb piaci szereplővé válását hozzák, de azt is, hogy az esetleges üzleti hibák automatikusan államháztartás-működési kockázatokká válnak - fejtette ki.
A KT elnöke utalt arra, hogy a 2015-ös célok realitását az elemzők többsége, így a KT számára megalapozó tanulmányokat készítő kutatóintézetek is elfogadják, miközben azt is bemutatják, hogy a kockázatok nem mérséklődnek. A kedvező hazai makrogazdasági és államháztartási folyamatok hatását tompíthatja, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszaeshet, a deflációs folyamatok kiteljesedhetnek, az olajpiac bizonytalan, az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak visszahatása sem látható előre, és nem utolsó sorban az üzleti bizalom hiánya tapasztalható.
Ezek összefüggésében a jövő évi szerényebb, 2,5 százalék körüli növekedést tartalmazó makrogazdasági pálya óvatos, konzervatív becslésre támaszkodik. A kitűzött költségvetési célok elérésében tartalékot képez az, hogy a költségvetés hiánycélját a 3 százalékos maastrichti kritériumnál 0,6 százalékponttal alacsonyabban határozták meg. Nagy eredmény lenne azonban, ha erre a mozgástérre nem lenne szükség, és a célt sikerülne tartani - mondta Kovács Árpád.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
