- Az Európai Parlament keddi ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást. A csomag forrásait 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsátja majd rendelkezésre az EU, hogy Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját segítse.
- Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az ukrán fegyveres erők vesztesége több mint 444 ezer fő a háború két éve alatt. A miniszter szerint az ukrán fél az év eleje óta naponta több mint 800 katonát és 120 harci eszközt veszít.
- Az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében megerősítette az első amerikai Abrams harckocsi megsemmisítését Avgyijivka körzetében. A minisztérium szerint az elmúlt nap folyamán több mint 1100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan a harctéri érintkezési vonal mentén.
- Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Zaporizzsja megyében megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán különleges szolgálatok terveztek végrehajtani egy olyan vegyi harcanyaggal, amely a NATO-ban BZ-nek nevezettel azonos. Az FSZB kommandósai megostromoltak két magánházat, ahol őrizetbe vettek három ukrán állampolgárt, akik ellen büntetőeljárás indult tömegpusztító fegyverek birtoklása és terrorcselekmény címén.
- Egy moszkvai bíróság két és fél évi szabadságvesztésre ítélte Oleg Orlovot, az Oroszországban betiltott Memorial emberi jogi központ társelnökét az orosz hadsereg lejáratása címén. A büntetőeljárást az váltotta ki, hogy Orlov 2022. november 14-én a Facebookon megosztotta a Fasizmust akartak, megkapták a fasizmust című cikkének orosz fordítását, amelyet eredetileg a Mediapart című francia tényfeltáró portál közölt.
- Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnokának beszámolója szerint az ukrán erők megsemmisítettek kedden két orosz Szu-34-es nagy hatótávolságú nehéz vadászbombázó repülőgépet az ország keleti részében. Az ukrán vezérkar adatai szerint a két éve tartó orosz invázió alatt Oroszország a most lelőtteken kívül 340 katonai repülőgépet veszített.
- Több európai ország közölte, hogy nem fontolgatja szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, miután Franciaország elnöke, Emmanuel Macron hétfőn azt mondta, nem hajlandó kizárni, hogy katonákat küldjenek az országba. Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Csehország, Lengyelország, Olaszország és Magyarország kedden kizárta a lépést.
- Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára közölte: a NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása. Részletek az alábbi cikkben:
- A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését - mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba. Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak "új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására" - erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy "fegyverek előállítására ukrán területen".
- A Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába. Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába.
(Guardian, MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
