A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Az Eurostat friss statisztikáiból az látszik, hogy Magyarország és a régió országainak gazdasága a koronavírus idején is erőteljesen támaszkodott a feldolgozóiparra és az ipar más formáira, jelentősen túlugorva ezzel az EU-s átlagot is. Több szektor is akad azonban, ahol mind a magyar, mind a másik három vizsgált ország elmarad az uniós szinttől, ide tartoznak például az ingatlannal kapcsolatos, a technológiai és tudományos, valamint a közalkalmazotti, szociális, egészségügyi és oktatási tevékenységek is.
Az tehát egyértelmű, hogy a régió gazdaságának motorjai érdemben nem alakultak át, ám ezek az ágazatok komoly visszaeséseket könyveltek el. Ahogy az általunk készített grafikonon is látszik, Magyarország ebből a szempontból az első negyedév egyik nyertese, hiszen mind az ipar, mind a feldolgozóipar minimális növekedést tudott produkálni, szembe menve ezzel az uniós tendenciával.
Hogyan változott a munkavállalók helyzete?
Szintén érdemes megnézni azt, hogyan alakult a dolgozók sorsa a koronavírus árnyékában. Ugyan a Magyarország szempontjából kiemelkedően fontos szektorok viszonylag jól megúszták a válságot, a dolgozóikról ez már nem mondható el, ugyanis 2019. utolsó negyedévéhez képest és az előző év azonos időszakához képest is jelentősen csökkent a munkaórák száma.
A feldolgozóipar és az ipar mellett a harmadik nagy vesztesnek a művészeti és szórakoztatóipari szektor munkavállalói számítanak, ez utóbbi annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a tömegrendezvények, a szórakozóhelyek és a különböző előadások a járvány egyik első áldozatai voltak. Érdekesség, hogy míg szinte minden ágazat komoly pofonokat szedett össze, addig például az építőiparban, valamint az IT- és biztosítási területeken jelentősen nőni tudott a ledolgozott munkaórák száma.
Ennek fényében kíváncsiak voltunk arra is, hogyan alakultak a magyar dolgozóknak kifizetett juttatások. Az előző negyedévhez képest érdemleges emelkedést a kifizetett bértömegben két területen lehetett tapasztalni 2020-ban, egyrészt az ingatlanszektorban, másrészt a szórakoztatóiparban jelent meg a növekedés.
Ahogy az a grafikonokon is látszik, ha tisztán csak az első negyedévről van szó, nem túlzás kijelenteni, hogy itthon elmaradt a gazdasági "világvége". Ugyanakkor ezeket az adatokat némileg torzítja az, hogy a január-február még viszonylag probléma mentesen zajlott Magyarországon, elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány hivatalosan csak március 4-én jelent meg itthon, és még a hónap végén is csak 444 fertőzöttje volt a betegségnek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,03 pontos emelkedéssel, 130 285,29 ponton nyitott szerdán. A keddi záró értékéhez képest minimálisan erősödött.
