Lázár János a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokkal összefüggésben hangsúlyozta: csak olyan megállapodás köthető, amely nem ellentétes az ország érdekeivel, azonban bizonyos feltételeket el kell fogadni, és "hozzá kell tennünk a saját magunk átalakítási lépéseit" is.
"Lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem"
A nemzetközi szervezetek által kért jogszabályi változásokról azt mondta: "lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem". Ezzel összefüggésben példaként említette az unió korábbi kérését, hogy a magyar parlament halassza el az új jegybanktörvény megalkotását, valamint az MNB és a PSZÁF összevonása lehetőségének megteremtését.
Lázár János elmondta, hogy a jegybanktörvény elfogadásának elhalasztására nem volt lehetőség, arra viszont volt, hogy beillesszék a jogszabályba az Európai Központi Bank észrevételeit. Bár az MNB-PSZÁF-összevonás elvi lehetőségét a kormány nem vetette el, hiszen ennek alapja az IMF néhány évvel ezelőtti ajánlása volt, de vállalta, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátuma alatt azt nem valósítják meg.
Lázár János úgy véli, hogy a globális világban globális garanciák kellenek, és szükség van az IMF és az EU garanciájára, megjegyezte, hogy terveik szerint januárban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások. Hozzátette, az Országgyűlés kormánypárti többsége készen áll arra, hogy szükség esetén támogatást nyújtson a kabinetnek a megállapodás megkötésében. Ha ehhez esetleg új törvényeket kell elfogadni, vagy bizonyos jogszabályokon módosítani kell, és ezt a kormány javasolja, a Fidesz kész azokat elfogadni - rögzítette.
A jegybank feladata az lenne, hogy támogassa a kabinet gazdaságpoltikáját
A kormány és az MNB viszonyát firtató felvetésre Lázár János úgy vélekedett, hogy a jegybank mostani vezetői és a kormány gazdaságpolitikusai mást gondolnak a világról, holott szerinte ma, amikor szinte minden ország azzal küzd, hogy kismértékű a gazdasági növekedés, vagy éppen visszaesés várható, a nemzeti banknak az lenne a feladata, hogy monetáris eszközökkel támogassa a kabinet gazdaságpolitikáját. Kijelentette ugyanakkor, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a jegybank támogatása nélkül.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a Fidesz frakcióvezetője azt tartaná indokoltnak, ha a jegybank vezetése rugalmasabb lenne, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak alkotmányos kötelessége az együttműködés. Mint fogalmazott, "a jegybank nem Simor András bankja, hanem az ország bankja, és az országért viselt felelősség érdekében kell cselekednie".
Azzal kapcsolatban, hogy az elfogadott jegybanktörvény alapján új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, Lázár János azt mondta: mérlegelés kérdése, hogy még Simor András mandátuma alatt betöltik-e ezt a posztot.
Az idei év első feléről szólva Lázár János kifejtette, a következő hónapok nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is döntő jelentőségűek lesznek: eldől, hogy szükséges-e a költségvetés módosítása, eldől a 2014-ig tartó időszak mozgástere.
Lázár János közlése szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 13-án kezdődik, júniusig pedig elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények, így az Országgyűlés működéséről szóló, a képviselők javadalmazását taglaló törvény, a választási eljárási törvény, a népszavazásról szóló jogszabály, a PSZÁF működését érintő törvény, valamint a pártok működésére vonatkozó csomag.
Júniusig elkészülhet az új büntető és polgári törvénykönyv
A további, szerinte nagy vitát kiváltó ügyek között említette a járások kialakítását, a hulladékgazdálkodás kérdését, valamint a lőfegyvertartás "racionalizálását", újragondolását. A nem lezárt ügyek között szólt Lázár János a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központról, amely a parlament tavaly év végi döntésével mégsem jött létre. A Fidesz frakcióvezetője azonban arról tájékoztatott, hogy csak a kérdés elhalasztásáról van szó, az ügy ugyanis nincs lezárva.
Folyik mindemellett a dohány-kiskereskedelem újraszabályozása, az új büntető és az új polgári törvénykönyv megalkotása, és el kell fogadni a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályt is - sorolta. Kiemelte, hogy 2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
