Lehet dolga a bíróságnak a devizahitelekkel - Nem jönnek uniós pénzek?

Sorra jelentik be a bankok, mennyibe fáj majd nekik a devizaadós-mentő törvénycsomag. Tegnap késő este a CIB Bank jelezte, hogy 20 milliárd forint céltartalék képzéséről döntött a fogyasztói devizakölcsönökkel kapcsolatos árfolyamrés korrigálására, ám  - csakúgy mint a többiek – a pénzintézet is bíróság előtt akarja bizonyítani, hogy szerződésmódosításai tisztességesek voltak.

Már második negyedéve, hogy nem jönnek az európai uniós fejlesztési pénzek – állítja a 444.hu. Áprilisban kiderült, hogy az EU vizsgálódik a magyar pályázati, pénzelosztási rendszer átalakításával kapcsolatban, és addig fenntartja magának a jogot a pénzkifizetések leállítására. Ha számlák érkeznek Magyarországról, akkor azokat hatvan nap alatt egyénileg bírálnák el. A portál szerint akkor arról volt szó, hogy hetek alatt megoldódhat a probléma, de azóta eltelt egy újabb negyedév, és a kormány második negyedéve ki sem küldi Brüsszelbe a számlákat. A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Attól tartanak, hogy „a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki…És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége”.

Magas, több mint négyszeres túljegyzés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ. Az ÁKK 40 milliárd forint értékben hirdetett meg jegyzésre 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket. Az elsődleges forgalmazók 164,67 milliárd forintos ajánlattételéből a meghirdetettnek megfelelő összeget fogadott el. Korábban az aukciókon rendszeresen 60 milliárdot hirdetett meg a Központ. A keddi aukción az átlagos hozam 1,79 százalék volt, 11 bázisponttal kisebb, mint a hétfői 1,90 százalékos másodpiaci referenciahozam.

Mérséklődött a népességfogyás üteme 2014 első öt hónapjában, miután többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A jelentés szerint januártól májusig 35 525 gyermek született, ami 2,9 százalékkal több mint 2013 első öt hónapjában. Ugyanakkor 53 464-an hunytak el, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent. Ez alapján 17 939 emberrel csökkent az ország népessége; ez 2188-cal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Mivel a halálozások száma mérséklődött, a születéseké pedig emelkedett, a természetes fogyás üteme 4,9 ezrelékről 4,4 ezrelékre csökkent. Valamennyi hónapban jelentősen, összességében 9,9 százalékkal emelkedett a házasságkötések száma a tavalyihoz képest - tartalmazza a KSH jelentése.

Sok gondot okozhat majd az amúgy sem szívesen látott anyós abban az esetben, ha gyermeke elhalálozik, mivel „beülhet” a családi vagyonba. A Polgári Törvénykönyv új öröklési szabályai szerint ugyanis új szabályként a szülők is részesedhetnek gyermekük vagyonából, amennyiben az gyermek nélkül hal meg. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke nem tartja kellően megalapozottnak azt az érvet, amely ezen új öröklési vonal létrehozását azzal indokolja, hogy a szülök sok esetben jelentősen támogatták gyermeküket, hiszen a családok zömében válások és vagyonfelosztások vannak. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az állam az öröklési szabályokon keresztül „üzenhetett” a jövő nemzedékeinek: a fenntarthatatlan nyugdíjrendszeren felül a családok mind nagyobb felelőssége lesz, hogy gondoskodjanak idős szüleikről.