Az euróövezeti tagság legnagyobb kelet-európai várományosa eddig csak hosszútávú lehetőségnek tekintette a közös deviza bevezetését. Úgy tűnik azonban, hogy az ország vezetői egyre inkább attól tartanak: kimaradhatnak abból, amit ők "európai magnak" neveznek. "Jobb, ha észben tartjuk, hogy minél tovább késlekedünk, annál nehezebb lesz a dolgunk, mivel az euróövezet ezalatt szépen felépíti magát. Több csatlakozási követelmény lesz, több szerződést kell majd aláírni már ahhoz is, hogy öt vagy hat év múlva be lehessen lépni" - mondta Roman Kuzniar, hozzátéve, hogy az elnöki hivatal számításai szerint 2016. január elseje reális határidőnek tűnik a belépésre.
A lengyel politikát ebből a szempontból aggasztják az euróövezeti válság rendezésére meghozott olyan nagyléptékű intézkedések, mint például az Európai Központi Bank mandátumának kibővítése bankfelügyeleti jogkörrel. Donald Tusk miniszterelnök nemrégiben kijelentette: az igaz, hogy a tényleges belépési folyamat akár éveket is igénybe vehet, de ennek lehetősége is könnyen elillanhat, ha a következő pár hónapban Lengyelország nem hozza meg a döntést.
Lengyelország az Unió hetedik legnagyobb nemzetgazdasága, és az egyetlen olyan tagja, amelyik a globális pénzügyi válság után el tudta kerülni a recessziót. Bár ez leginkább devizája 2008 vége óta elszenvedett hatalmas mértékű leértékelődése exportösztönző hatásának tulajdonítható. Rábeszélni az országot ennek az előnynek a feladására nem lesz egyszerű feladat. Közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak kevesebb mint egyharmada támogatja a zloty feladását az euró javára, és a kormánynak sem lenne egyszerű dolga megszerezni az ellenzék támogatását az alkotmány csatlakozáshoz szükséges megváltoztatásához.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
