A Belügyminisztérium által jegyzett, 2018-ig tartó új program célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele, a hatósági eljárások fejlesztése, valamint az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítása. "A program a közszféra, az állami tulajdonú vállalatok és a versenyszféra, illetve a társadalom egésze számára fogalmaz meg célokat, valamint támaszkodik és számít a közigazgatás és a civil társadalom intenzív együttműködésére" - olvasható a program bevezetőjében.

A tervezet a közbeszerzésekkel kapcsolatban kiemeli, hogy készül az új közbeszerzési törvény, amelynek koncepcióját a kormány tavaly novemberben már elfogadta. Ebben az eljárások elektronizálásának kiterjesztést javasolja. Ez a megoldás - azon felül, hogy jelentősen csökkenti az adminisztrációs terhet - gyorsítja, átláthatóbbá teszi az eljárásokat, megkönnyíti az ellenőrzést, csökkenti a korrupciós kockázatokat.

A program tervezete a korrupció további csökkentését várja a "nyílt szerződés" (open contracting) kötelezővé tételétől. Ennek keretében a közbeszerzési ajánlatkérők egy központi honlapon - a nyilvánosság számára kötelezően - elérhetővé tennék a pályázati kiíráson túl a beérkezett összes ajánlatot, valamint az ajánlatok elbírálását követően megkötött szerződéseket is. Amennyiben a közbeszerzési szerződést az állami szerv nem teszi elérhetővé a honlapon, úgy az érvénytelennek minősül. 

A tervezet szövege szerint az intézkedés bevezetéséhez a jogszabály módosításon túl informatikai fejlesztés – felhasználóbarát honlap kialakítása – is szükséges.

A költségvetési szervek és állami vállalatok kapcsolatának átláthatóságát vizsgálva a program megállapítja: a honlapokon kötelezően közzéteendő adatok és dokumentumok körének korszerűsítésén túlmenően, felül kell vizsgálni a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait is. A közzétételi listákon szereplő adatokról pedig mintákat kell készíteni, amelyek használatát jogszabály teszi kötelezővé.

Miután a korrupciós cselekmények egyik jellemzője a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás, ezt vagyonnyilatkozatok készítésével akadályozza az állam. A jelenlegi törvények alapján azonban a vagyongyarapodás vizsgálata nem kötelező. A lefolytatásra jogosult személy - az érintett meghallgatását követően - dönthet úgy, hogy nem folytatja le az eljárást, mert a meghallgatás során hitelt érdemlően tisztázódtak a vagyongyarapodás körülményei.

A programtervezet szerint a vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó kötelezettségekkel kapcsolatban indokolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az érintett valamilyen munkajogi következménnyel számolhasson. Ilyen lehet például az illetménye bizonyos részének a visszatartása. A vagyonnyilatkozat ellenőrzését pedig kötelező legyen elrendelni, az érintett meghallgatása nélkül is.