Magyarország az energiaellátás hosszú távú, biztonságos fenntarthatósága és a gazdasági versenyképesség érdekében nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az országos bányásznap központi ünnepségén csütörtökön Gyöngyösön.
Aradszki András úgy fogalmazott: az intenzív szakterületi egyeztetéseknek, a lehetőségek közös feltérképezésének köszönhetően jól halad a magyar bányászat jövőjének megreformálása.
Ettől még nem búcsúzhatunk el?
Szavai szerint Magyarország - az atomenergia és a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának növelése mellett - szinten kívánja tartani a fosszilis energiaforrásokra, így a szénhidrogénekre és a lignitre alapuló energiatermelést.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az energiapolitika legfontosabb kulcsszava ma már az energiabiztonság, amely nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai, stratégiai kérdés is. Kifejtette, a kormány intézkedéseinek fókuszában elsősorban a földgáz-ellátás biztonságának megerősítése áll, ami elsősorban a „limitált beszerzési útvonalakkal” magyarázható. Emlékeztetett: az Európai Unió célja az energiaunió irányába való elmozdulás, amely a lakosság és az üzleti fogyasztók fenntartható, versenyképes és megfizethető energiával történő ellátását szolgálja.
Ne szóljon bele az állam?
Aradszki András kitért arra is, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentésében jelentős szerepet játszik a szénhidrogén-kutatás. Nagy kihívást jelent ugyanakkor, hogy a kőolaj ára 2013 óta több mint 60 százalékot esett, ezért az olaj- és gázipari vállalatok a kutatásra, termelésre fordított beruházási költségeiket számottevően csökkentették. Ezért a szektorba irányuló befektetések megtartása, bővítése érdekében határozott kormányzati intézkedésekre volt szükség – mutatott rá.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a bányák gazdaságos üzemeltetése csak piaci alapú működés mellett képzelhető el.
Japán vadászgépek figyelték az akciót. 
