Már a jövő évi számokat várja a Költségvetési Tanács

Mivel a KT még nem kapta meg a költségvetési kötetet, és a KT tagjainak álláspontját sem előlegezheti meg, Kovács Árpád közgazdászként és az őt társadalmi munkában segítő szakértők véleményét ismerve válaszolt arra a kérdésre, hogyan vélekedik előzetesen az NGM által közzétett 2013. évi költségvetési sarokszámokról. Kovács Árpád szerint a jövő évi 1,6 százalékos növekedés konzervatívnak minősíthető, hiszen korábban még 2,5 százalékos növekedéssel számolt a kormány, a 2,2 százalékos hiánycél pedig egy restriktív, a kiadásokat lefaragó, a bevételeket növelő költségvetési elképzelést tükröz.

A költségvetési sarokszámok azt jelzik, hogy a kormány a stabilitást helyezi előtérbe. Hozzátette, hogy a prognózisok csak akkor jönnek be, ha a világgazdasági folyamatok nem fordulnak mélyebb válságba. Arra a kérdésre, hogy az őszre várt IMF/EU-megállapodás miként hathat a jövő évi növekedésre, illetve hiányra, Kovács Árpád azt válaszolta, hogy közvetve és közvetlen módon az államadósság finanszírozására hat. Magyarország csődkockázati felárának, illetve az állampapír-hozamoknak az alakulása százmilliárd forintos megtakarítást, illetve többletet jelenthet az államháztartás finanszírozásában - tette hozzá, jelezve, hogy a jövő évi várható kamatkiadás közelít az 1.200 milliárd forinthoz.

Az IMF/EU-megállapodás közvetett hatása mindezen túl megjelenik a magyar gazdaság iránti bizalomban, amit a hitelminősítők jelenleg B mínuszra értékelnek, ami a régióban is a leggyengébbek közé tartozik. Kovács Árpád az IMF/EU-megállapodással összefüggő tételt úgy foglalja össze, hogy az államháztartási egyensúly szempontjából a közvetlen hatás jelentkezik, a külföldi befektetésekre, azaz a hosszabb távú kilátásokra ugyanakkor közvetve hat a hitelmegállapodás megkötése, illetve esetleges elmaradása. Az államháztartás ugyanakkor a szakértői vélemények szerint is minden körülmény közepette finanszírozható - mondta a KT elnöke. Magyarázatként azt tette hozzá, hogy az idei költségvetésbe épített jelentős tartalékok a legrosszabb világgazdasági fejlemények esetén is biztosítják a 2,5 százalékos hiánycél teljesítését.

Ugyanakkor arra is felhívta figyelmet, hogy a hiány lefaragása, a cél minden körülmények közötti tartása, egyben a beruházások és fejlesztések elmaradásával, illetve csúsztatásával, a működési költségek további faragásával, azaz növekedési áldozattal jár együtt. Azt is látni kell, hogy a most bejelentett adóintézkedések a stagnálás körülményei között negatívan hatnak a növekedési kilátásokra, ezért talán újra kellene gondolni az általa korábban még előnyösnek vélt egykulcsos személyi jövedelemadót - mondta Kovács Árpád, jelezve, egy második kulcs, illetve a tehetősebbekre kivetett szolidaritási adó is szóba jöhet. Ezekben a gondolatokban szinte teljes egyetértés van közgazdász körökben, miközben a politika a maga nézőpontjából kiindulva ezt nem támogatja - tette hozzá a KT elnöke. Kovács Árpád a költségvetés kiadási oldalán lát bizonytalanságot, mert a közoktatásban, az önkormányzati, illetve a szociális szektorban zajló kiadáscsökkentő reformfolyamat "millió érdeket sért". Példaként hozta fel a Szegedi Tudományegyetemet, ahol oktatóként és a gazdasági tanács elnökeként is naponta tapasztalhatja, milyen mélységű finanszírozási nehézségek adódtak a kutatásban, a felsőoktatás működtetésében.

A Költségvetési Tanács működéséről azt mondta: ha a nemzeti banknál és a számvevőszéknél dolgozó szakértői stáb elvégzi a költségvetés elemzési feladatait, akkor a KT elnöke képes szerény létszámú segítő stábbal ellátni a feladatait. Olyan támogatókra van szüksége, akik közgazdasági alapú szervezési munkát végeznek, előkészítik az üléseket, kapcsolatot tartanak, vagy éppen írásba foglalják a döntéseket - hangsúlyozta Kovács Árpád. De emellett figyelni kell a makroelemzéssel és a költségvetéssel foglalkozó közgazdasági műhelyek véleményére, hiszen ezekben a műhelyekben jelentős szellemi kapacitás halmozódik fel - tette hozzá.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.