A döntés értelmében a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,50 százalék, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,65 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,90 százalék maradt.
Az Európai Központi Bank összesen 50 bázisponttal emelte a kamatlábakat az év eleje óta. A kormányzótanács előző, szeptemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamat szintjét – írja az MTI.
Fotó: DepositPhotos.com
A csütörtöki kamatdöntés ismertetése után kiadott közleményben egyebek között az szerepel, hogy az EKB szerint az energiaárak tovább emelkedtek, ami fölfelé irányuló kockázatot jelent az inflációs kilátások esetében, és lefelé irányuló kockázatot a növekedési kilátásokra nézve. Úgy vélte, az energiasokk összhatása még kibontakozóban van, ugyanakkor a maginfláció eddig nagyjából stabil maradt. Az EKB figyelmeztetett, az energiasokk mérete és időtartama, valamint a közvetett és másodlagos hatások következményei valószínűleg fölhajtják az inflációt, és csökkentik a növekedést. Az EKB rámutatott, hogy a finanszírozási feltételek szigorodtak a Kormányzótanács legutóbbi ülése óta, ami minden bizonnyal az inflációt és a növekedést is fékezni fogja. Eközben megerősítette, hogy nem kötelezi el magát előre egy konkrét kamatpálya mellett.
A dokumentum szerint a Kormányzótanács elkötelezett amellett, hogy olyan monetáris politikát alakítson ki, ami biztosítja, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célértéken stabilizálódjon.
Erre számítottak az elemzők
Sümegi Ákos, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője jelezte, az EKB a várakozásuknak és a széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően 2,50 százalékon tartotta a betéti rátát.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint a kamattartás megfelelt az ING Bank és a szélesebb piaci várakozásoknak, az EKB nem akarta „megbolygatni az állóvizet”. Decemberre azonban ismét előkerülhet a kamatemelés lehetősége.
A kamatdöntés mellett Christine Lagarde bejelentette, hogy nem tölti ki 2027. október 31-ig tartó mandátumát, 2027. február 7-én távozik az EKB elnöki pozíciójából. Utódját az Európai Tanács választja majd meg.
Csak a Telekom gyengélkedett. 
