Az előzetes adatok alapján a központi költségvetés adóssága majdnem 25 billió forintot tesz ki, ami közel 3000 milliárd forintos növekedést jelent a tavaly év végi adóssághoz képest. Az év elején kibocsátott hárommilliárd dolláros kötvénycsomaggal, az önkormányzatoktól átvett adóssággal és a gyenge forinttal magyarázza az Államadósság Kezelő Központ az adósság növekedését, ami így a GDP 83,5 százalékát teheti ki.
A magyar bankoknak október 20-ig 451, a takarékszövetkezetek 9,3 millió forintot kell befizetniük a Szanálási Alap csatlakozási díjaként. Ez úgy jön ki, hogy minden egyes pénzintézetnek a saját jegyzett tőkéjének 5 század százalékát kell az alapba tennie, de legkésőbb tíz év alatt el kell érni az egy százalékot. Így várhatóan már a közeljövőben további milliárdok kerülhetnek az alapba.
A Szanálási Alap Igazgatótanácsa ma állt fel, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését. A Szanálási Alap irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mindenkori ügyvezető igazgatója.
Az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,8 százalékos az építőipar cégek bedőlési aránya. A felszámolások és a végelszámolások száma csökkent, helyüket azonban átvették a kényszertörlések. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány alapján az látszik, hogy a magasépítéssel foglalkozó vállalkozások jóval nagyobb arányban válnak fizetésképtelenné, mint a mélyépítők vagy az egyéb építési szakmunkákat végzők.
Hamarosan bejelenthetik Brüsszelben az új uniós szankciókat Oroszországgal szemben, amit az oroszok sem fognak szó nélkül hagyni, akár az európai gázexport korlátozásával is reagálhat. A Commerzbank szakértői szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy nem várható a helyzet gyors megoldása, sőt inkább annak elhúzódása valószínűsíthető. Ez nem tesz jót a kockázatvállalási kedvnek, ami az előbb-utóbb érkező amerikai kamatemeléssel kombinálva, inkább a gyengülés esélyét növeli a forint (és a többi régiós deviza) esetében.
A befektetők az orosz szankciók bejelentéséig, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai bejelentéséig kivárnak. Az események előtt a magyar tőzsdét csendes kereskedés, alacsony forgalom jellemzi.
Akár már szeptemberben támogathatja a kormány azt a nyugdíjreform tervezetet, amely lényegében arról szól, hogy a fiataloknak kell család idősebb tagjairól gondoskodni – közölte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A Népesedési Kerekasztal tervezete szerint a gyermekneveléstől kellene függővé tenni a nyugdíjkorhatárt, és a fizetendő nyugdíjjárulék is függne a gyerekek számától. Sőt azt is figyelembe vennék, hogy a gyermek hány éves koráig jár iskolába.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. 
