|
| Várhelyi Olivér és Orbán Viktor. Forrás: MTI |
Csütörtökön hallgatja meg Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztosjelöltet az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottsága, valamint ugyanekkor "világítja át” a többi illetékes bizottság a francia és a román jelöltet, Thierry Bretont és Adina Valeant.
Az EP-testületek azt mérik fel, hogy szakmailag alkalmasak és rátermettek-e a jelöltek a nekik szánt portfolió irányítására.
Meg fogják szavazni?
Az szinte biztos, hogy Várhelyi – mint a magyar kormány delegáltja – nem számíthat könnyű menetre. A kiszivárgott hírek szerint néhány EP-képviselő már előzetesen aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy decembertől ő felelhet az EU szomszédság- és bővítéspolitikájáért.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal és Recep Tayyip Erdogannal – az orosz elnök október végén, a török elnök pedig múlt héten vendégeskedett Budapesten –, valamint arra, hogy Magyarország beleavatkozik a balkáni politikába és időnként összeveszik Ukrajnával.
Küzdelmes meghallgatás lesz
Emlékeztettek arra is, hogy Magyarország októberben előbb megvétózta azt az uniós állásfoglalást, amely megrótta Törökországot a kurdok elleni észak-szíriai hadjárat miatt, és csak később fogadta el a közös deklarációt. (A magyar fél ezt azzal magyarázta, hogy meg kellett várni a magyar kormány döntését az ügyben.)
Várhelyi megerősítése küzdelmes lesz
- mondta a Politicónak egy néppárti képviselő. Kati Piri holland szocialista képviselő pedig kijelentette:
Ha a meghallgatás során Várhelyi biztosjelölt nem határolódik el egyértelműen Orbán Viktortól és kormánya ténykedésétől, akkor erős ellenállásra számíthat a szociáldemokrata frakció részéről.
Eközben egy, von der Leyen csapatához közeli tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy minden biztos uniós hivatalnok, akinek az EU-t kell szolgálnia, nem pedig a kormányát – azaz uniós, nem pedig nemzeti politikát kell megvalósítania.
De ki az a Várhelyi Olivér?
A 47 éves biztosjelölt jogász, diplomata. Szegeden született, és a helyi jogi karon végzett. Kezdetben fogalmazóként dolgozott a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának Harmonizációs és Jogi Főosztályán, majd a Jogi Osztály vezetője, jogi attasé, később a Magyar Köztársaság EU melletti Állandó Képviselete Jogi Szolgálatának a vezetője lett.
2008-tól 2011-ig az Európai Bizottság Belsőpiaci és Szolgáltatási Főigazgatósága Iparjogvédelmi Osztályán dolgozott osztályvezetőként.
2011-től a brüsszeli magyar Állandó Képviselet helyettes állandó képviselői posztját töltötte be, 2015 óta pedig ő a képviselet vezetője.
Lojális Orbán Viktorhoz
A Financial Times Várhelyiről korábban annyit jegyzett meg róla, hogy nagy tiszteletnek örvend, az Európai Bizottság tisztségviselője is volt, az elmúlt években pedig Orbán Viktor migrációellenes politikáját védte Brüsszelben.
A Politico szerint Várhelyi nagyon jártas az uniós politikában, közismerten nagyon lojális Orbán Viktorhoz, és határozottan védelmezi a magyar kormány politikai prioritásait a nagyköveti találkozókon.
A brüsszeli lap ugyanakkor hihetetlenül durvának nevezi Várhelyit, aki állítólag keményen bánik alkalmazottaival, és nem éppen könnyű ember.
A kormányfő B-terve
Az eredeti magyar biztosjelöltet, Trócsányi Olivért a tervek szerint szeptember végén hallgatta volna meg az illetékes szakbizottság. Erre azonban végül nem került sor, mivel a volt magyar igazságügyi miniszter már az előzetes rostán kihullott – az EP jogi bizottsága üzleti összeférhetetlenségre hivatkozva kigolyózta.
Így került a képbe Várhelyi Olivér, Orbán Viktor kormányfő B-terve, akit Ursula von der Leyen október végén jelölt biztosnak, tegnap pedig az EP jogi bizottsága is egyhangúlag jóváhagyott, miután megvizsgálta pénzügyi érdekeltségeit és esetleges összeférhetetlenségeit.
Maratoni menetek
A holnapi, mintegy háromórás meghallgatások a jelöltek 15 perces bevezetőjével kezdődnek, amit 25 kérdés követ a képviselők részéről. Annak végén a frakciók koordinátorai akár rögtön jóvá is hagyhatják kinevezésüket, amihez kétharmados többség szükséges. Ha ez nincs meg, akkor a jelöltek további kérdéseket kapnak írásban, és ha az erre adott válaszaik sem győzik meg a képviselőket, akkor újbóli meghallgatás következik. Ezen – a szükséges koordinátori többség hiányában – már egyszerű többséggel is jóváhagyhatja őket a testület.
Várhelyi és társai azonban még ezután sem lesznek automatikusan biztosok, hiszen az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete még áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, végül pedig az EP plenáris ülése a teljes biztosi testületről szavaz november 27-én.
Ha elfogadja, akkor az új, Ursula von der Leyen vezette bizottság december elsején lép majd hivatalba – egy hónappal később az eredetileg tervezetthez képest.
Ilyen még nem volt. 
