Politikailag pikáns ítélet született a hágai állandó döntőbíróságon, amely szerint Oroszországnak 50 milliárd dollárt kell fizetnie a korábban szétvert Jukosz-konszern egykori tulajdonosainak, akik azért perelték be a moszkvai kormányt, mert állításuk szerint komoly károk érték őket a konszern feldarabolása miatt. A mostani ítélet még nem jelenti az ügy lezárultát, Oroszország ugyanis minden jogi lehetőséget meg fog ragadni igaza védelmében – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter hétfőn Moszkvában. Szakértők szerint, még ha jogerőre is emelkedik az ítélet, akkor is újabb persorozatban kell majd kipréselni valahogy a pénzt. A döntésnek a Nyugat-Európa és Oroszország között kiéleződött feszültség ad külön pikantériát.
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos. Az előkészítő fázist ugyanis nem zavarja, ami most a nemzetközi politikában zajlik, de figyelemmel kell kísérni azt, ami történik, ha ugyanis széleskörű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az később akár érintheti is a projektet – mondta a kormánybiztos a Kossuth Rádióban.
Piaci elemzők szerint csökkenés várható ma a budapesti tőzsdén, elsősorban az Oroszországgal kapcsolatos negatív hírek miatt, amelyek kedvezőtlenül hathatnak az orosz kitettséggel rendelkező magyar tőzsdei vállalatokra. Az elemzők reggel elsősorban a Richter és az OTP esetében vártak csökkenést, de a Mol piacán is gyengülés várható. Az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek, szankciók ellenére szerény pluszban nyitott a tőzsde, és a mostanában sokat szenvedett Richter részvénye emelkedett, a többi vezetőrészvény azonban a várakozásnak megfelelően mínuszban van.
A forint a rossz hírek ellenére az elmúlt napokban nem mozdult érdemben. Miután a magyar jegybankelnök bejelentette a kamatvágási ciklus végét, 307-es euró alatt érte el helyi csúcsát a forint, azóta az euró árfolyama inkább 308 forint környékén ingadozik.
Lendületet kapott a hitelezés, a magyarok idén májusban majdnem 11 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint. A növekvő hitelfelvételi kedv a Cetelem szakértői szerint összefügg azzal, hogy a gazdasági válság kitörése óta először javult a lakosság hangulata Európában, és a magyarok is optimistábban nyilatkoznak kilátásaikról, mint az elmúlt években, fogyasztásaikat is növelni tervezik.
Nem ilyen nagy a jókedv az üzleti világban: a hazai vállalkozások következő egy évre vonatkozó pénzügyi várakozásai visszafogottabbak lettek az év elejéhez képest, átlagosan 6,3 százalékos árbevétel és 3,8 százalékos eredménynövekedést valószínűsítenek – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Múlt héten Németországból jöttek hasonló adatok: míg az üzleti hangulatindex a vártnál rosszabb lett, a fogyasztói bizalom ott is erősödött.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
