Ahogy arról beszámoltunk a harmadik negyedévben a várakozásoknak megfelelően 2%-kal bővült a hazai GDP az egy évvel ezelőttihez képest, és mindössze 0,2 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest, tehát láthatóan lassul a növekedés. A növekedéshez a leginkább a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá, az ipar teljesítménye nem változott, az építőipar kibocsátása kisebb mértékben, de tovább mérséklődött.
Ennél csak jobb lesz? A kormány bízik a magyar gazdaságban >>>
Nem volt nagy meglepetés
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a növekedés ezen szerkezete a várakozásoknak megfelelt. Továbbra is érezhető, hogy önerőből, az EU-s források elapadásával a magyar gazdaság szemmel láthatóan lassabb növekedésre képes, mint például 2014-ben vagy 2015-ben. A felhasználási oldalon a GDP-t leginkább a fogyasztás húzta, a beruházások esése valamelyest mérséklődhetett, a külkereskedelem hozzájárulása pozitív lehetett, azonban az előző negyedévinél kisebb mértékben.
Az Erste elemzője úgy véli, nem kizárólag magyar sajátosság, hogy a gazdaság lassult, hiszen a régiós társak adatai is lassabb növekedésről tanúskodnak: Románia 4,4%-kal, Szlovákia 3%-kal, Csehország 1,9%-kal. Ebben a negyedévben, hacsak kismértékben is, de sikerült meghaladni a német gazdaság növekedési ütemét, hiszen Európa motorja 1,5%-kal nagyobb teljesítményre volt képest a tavalyi év azonos időszakához képest.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a fogyasztás maradhatott az elsődleges húzóerő a gazdaságban, szerepe még jelentősebb lehetett a növekedésben, mint korábban. Eközben a gyengélkedő ipar miatt vélhetően a nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődhetett az előző negyedévhez képest. A beruházások tekintetében továbbra sem számít az elemző fordulatra, ugyanis a tavalyi évi magas bázis (uniós forráslehívás) miatt a GDP-növekedéshez való hozzájárulás negatív maradhatott.
Mit hozhat a jövő?
Suppan Gergely, a Takarékbank makorgazdasági elemzője szerint az utolsó negyedévben gyorsulhat a növekedés részben az ipar várhatóan jobb teljesítménye, részben a beruházások enyhülő visszaesése miatt, míg a fogyasztás tartósan húzhatja a gazdaságot. Az egész évet tekintve azonban a GDP növekedése valószínűleg elmarad a Takarékbank eddigi 2,2%-os várakozásától. Jövőre a növekedés érdemi gyorsulására számít a ház, mivel a beruházások már nem lefelé, hanem felfelé fogják húzni a gazdaságot. A beruházásokat az EU-források lehívásának gyorsulása mellett a lakás-, iroda-, valamint állami beruházások érdemi felfutása és az újabb autóipari óriásberuházások élénkítik. A fogyasztás növekedése tartósan erős maradhat. Ezzel szemben a külkereskedelmi egyenleg várható romlása jövőre feltehetően némileg fékezi a növekedést.
Így összességében jövőre 3,3%-os GDP növekedésre számít az elemző, azonban a bérek kétszámjegyű növekedése esetén lényegesen gyorsabb lehet a növekedés. 2018-ban pedig a belépő új autóipari kapacitások hatására 4% közelébe gyorsulhat a gazdasági növekedés.
Az Ersténél Ürmössy Gergely egyelőre változatlanul hagyja az idei évre vonatkozó 2,1%-os növekedési becslését. Szerint jövőre 2,8%-kal, azt követően pedig 2018-ban 2,6%-kal növekedhet a magyar GDP. Pozitív kockázatot jelent a költségvetési és jegybanki oldalról érkező stimulus, ami a belső kereslet erősítésén keresztül adhat löketet a magyar gazdasági növekedésnek. Negatív kockázatot jelent a külső környezet, hiszen az új amerikai elnök hivatalba lépésével új gazdaság- és külpolitikát követhet az USA, ami esetlegesen akár még a globális növekedési kilátásokat is beárnyékolhatja. Emellett pedig a Brexit okozta fekete felhők is veszélyt jelentenek az európai konjunktúrára.
Az ING előrejelzése szerint 2,3 százaléknál várhatóan mérsékeltebb lehet az idei év átlagos teljesítménye, hacsak nem tud a GDP-növekedés 3 százalék feletti teljesítményt hozni az utolsó negyedévben. Ehhez viszonyt jelentős beruházásbővülésre és az ismét erőre kapó iparra lenne szükség, megtámogatva kormányzati kiadásbővüléssel - véli Virovácz Péter.
Tíz év alatt 80 százalékkal nőttek a lakbérek. 
