Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője egy keddi német lapinterjúban hangsúlyozta, hogy állampapírok százmilliárd eurós nagyságrendű felvásárlása közvetlenül a kibocsátótól "rendkívül kockázatos művelet" lenne az EKB részéről.
A lépés beláthatatlan következményekkel járhat az árszínvonal alakulásában, és azzal fenyeget, hogy az "olcsó pénz" gyengíti a hajlandóságot a versenyképesség erősítését célzó reformokra az euróövezet válsággal küzdő országaiban.
Piaci és elemzői várakozások szerint az EKB csütörtökön bejelenti, hogy elkezdi a gazdaságélénkítést és a deflációs veszély elhárítását célzó mennyiségi enyhítési (QE) programját, vagyis államkötvények masszív felvásárlásába kezd az elsődleges piacon.
A várakozások szerint az eurójegybank az állampapír-vásárlás nagyját a nemzeti központi bankok döntésére bízza, így a kockázatok és az esetleges veszteségek nem terülnek szét az egész közösségen, hanem csak az adott tagállami központi bankot sújtják.
Martin Wansleben szerint azonban ez sem lenne megnyugtató megoldás, mert mindenképpen megterheli a közösség egészét, ha fizetési válságba jut valamely tagállami központi bank. Bírálta az EKB tervét a német kormány mellett működő független gazdasági tanácsadó testület egyik tekintélyes tagja, Lars Feld is, aki a DIHK vezetőjéhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a monetáris enyhítés csökkentené azt a nyomást Olaszországon és Franciaországon, hogy "csinálják meg végre a reformokat és takarékoskodjanak".
Márpedig az euróövezet két meghatározó, ám súlyos gondokkal küzdő tagja reformok nélkül továbbra is csak "helyben járna", ami német szempontból egyebek között azért baj, mert visszavetheti az exportot. Ráadásul az EKB tervezett lépése miatt még inkább elhúzódhat a rendkívül alacsony kamatok korszaka, ami tovább rontja mindazok helyzetét, akik rendelkeznek megtakarítással - mondta Lars Feld a Bild című lapnak.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
