Mégsem tetszik a horvátoknak a magyar megoldás?

A deviza alapú hitelek kuna alapúra konvertálása 73 százalékkal csökkentené Horvátország nemzetközi tartalékait, ami előreláthatatlan következményekkel járhat. Ezért az HNB szerint a megoldást a devizahitelesek problémájára az jelentheti, ha a bankok új hitelszerződéseket kötnének, amelyekben újra megvizsgálnák az ingatlanok értékét, valamint a kölcsönt felvevők hitelképességét. Egy ilyen megoldáshoz pedig jogi beavatkozásra sincs szükség – áll a HNB közleményében.

A horvát nemzetközi tartalékok a HNB szerint a magyar példa követése esetén 7,8 milliárd euróról 2,9 milliárd euróra esnének vissza. Ha a modellt csak a svájci frankban felvett hitelekre alkalmazná a kormány, akkor is 30 százalékos visszaeséssel kellene számolni.

Boris Vujcic jegybankelnök szerint, ha a kormány hétfői bejelentésének megfelelően 6,39 kunában rögzíti a svájci frank átváltási árfolyamát a lakáshiteleknél, és a különbözetet a bankoknak kell állniuk, akkor ez a bankoknak 400 millió kunás (53 millió eurós) veszteséget okoz.

A HNB hangsúlyozta, hogy a bankok a svájci frank alapú hitelek korábbi kamatainak rögzítésén már így is milliókat vesztettek, vagyis a pénzintézetek nem nyerészkedtek a svájci frank alapú hiteleken. A bankok eszközei és kötelezettségei is svájci frank alapúak.

A lehetőségek közül a politika fog dönteni – mondta a jegybank elnöke, majd hozzátette: a központi banknak sem mandátuma, sem eszköze nincs ahhoz, hogy bármilyen határozatot hozzon, de megtesz mindent, hogy egy ésszerű vitán belül a legjobb megoldás szülessen.

Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a hét elején Bécsben elmondta, hogy a magyar kormány elküldte a forintosításról és fair bankokról szóló törvényeket, tájékoztatásul.