|
Mi állt az ajánlásban? A Bizottság az uniós tagállamoknak készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásokban Magyarországnak összesen hét ajánlást fogalmazott meg. Ezek között első helyen az államadósság további csökkentése szerepel, második a hitelezés elősegítése, a harmadik pedig a cégek adórendszerének egyszerűsítése. A javaslatok között van továbbá, hogy hogyan kellene fenntartható módon növelni a foglalkoztatottságot, a versenyt és az átláthatóságot, milyen módon kellene csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát, továbbá hogyan kellene ösztönözi a beruházásokat és a hatékonyságot az energiaszektorban. Részletek >>> |
A Nemzetgazdasági Minisztérium már hétfőn jelezte: a kormány több ponton nem ért egyet a Bizottság értékelésével, és részben az abból levezetett ajánlásokkal.
Az NGM hétfői közleménye szerint a bizottsági ajánlások nem veszik figyelembe a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett vitathatatlan javulását.
A tárca közölte: Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Hangsúlyozták, hogy az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak.
Nem értenek egyet továbbá a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is.
|
Nem engednek Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján világosnak nevezte, hogy a brüsszeli kérés mögött pénzről, gazdasági érdekekről van szó, ugyanis semmiféle jogszabály nincs, amire hivatkozva a hatósági áras szabályozás megszüntetését kérhetnék. Kifejtette: nem ez az első eset, hogy a rezsicsökkentést támadják, legutóbb februárban helyeztek kilátásba kötelezettségszegési eljárást 17 országgal szemben. Arra kérte az Európai Uniót: vegye figyelembe, hogy az országok nem egyformák, más a gazdaság teljesítményük, szociális összetételük, nem egyformán keresnek, egy luxembourgi fizetést nem lehet a magyarhoz mérni. Mint elmondta, tapodtat sem engednek a rezsicsökkentésből, akár a fejük tetejére is állhatnak a brüsszeli bürokraták, energiaszolgáltatók és a hazai álbaloldal képviselői. Tovább kívánják folytatni a folyamatot, az egyetemes szolgáltatás után a gazdaság területén is. |
