5p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Az ENSZ felügyelete alatt álló gyermekek több mint fele nem jár iskolába, ami később katasztrofális következményekkel járhat hazájuk fejlődése szempontjából. Miközben Németországban a menekültek fogadtatása már kevésbé pozitív, mint korábban, a menekült gyermekeken még többen szeretnének segíteni, mint tavaly. Akár személyesen is közreműködnének ebben.
(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR közzétett egy jelentést a menekült gyermekekről, amely különösen aggasztó. „A gyermekek jelentik egy ország jövőjét, ők azok, akik tíz, húsz, harminc év múlva a társadalom jólétéért gondoskodnak” - kommentálja a számokat a német Stuttgarter Zeitung. A menekültügyi szervezet által felügyelt gyermekek több mint fele ugyanis nem jár iskolába, mintegy hatmillióból 3,7 millió.

Ráadásul az UNHCR csak mintegy 16 millió ember sorsát kíséri nyomon, miközben világszerte 65 millióra teszik azok számát, akik menekülnek. Ez rendkívül sötét jövőt jósol sok régió számára, mint Szíria, ahol nem lesznek, akik újra felépítik majd az országot. Miután összeomlott az oktatási rendszer, nem lesznek tanárok, orvosok, mérnökök sem.

Egy egész generáció elvész

Szíriában elveszett generációról beszélnek. A lakosság több mint fele elhagyta otthonát a polgárháború kezdete óta. (Egy részük az országán belül menekült más helyre, további milliók a környező országokban, Törökországban, Libanonban, Jordániában élnek – a szerk.)

A német lakosság nagy többsége azt szeretné, ha a menekült gyermekek jogi és szociális helyzete ugyanaz lenne, mint a Németországban született gyermekeké – írja az N-tv.de. Az egyik gyermeksegítő szolgálat (Deutsches Kinderhilfswerk) megbízásából készült felmérés szerint 69 százalékuk gondolja így, két százalékponttal többen, mint tavaly. A német lakosság 54 százaléka pedig akár személyesen is hajlandó lenne menekült gyermekeken segíteni, ez 4 százalékponttal több, mint az előző évben.

Hátrányos megkülönböztetés

Thomas Krüger, a szervezet elnöke szerint a menekült gyermekeket Németországban szisztematikusan hátrányos megkülönböztetés éri, és a német menekültügyi szabályok ellentmondanak az ENSZ gyermekjogi megállapodásának. Az Unicef egy júniusi jelentése is hasonló eredményre jutott.

A menekülteknek nehezebb Németországban beilleszkednie, mint más külföldieknek – állapítja meg az N24.de cikke egy másik tanulmány alapján (DIW-IAB). Rosszabb nyelvtudással érkeznek, ritkábban van iskolai végzettségük és jóval később találnak állást, ha egyáltalán.

Már a bölcsődében is

A kutatók az 1990 és 2010 között érkezett menekültek sorsát követték nyomon, hogy megállapítsák, hogyan lehet a most érkezettek integrációján javítani. Arra jutottak, hogy már egészen korai gyermekkorban nehéz a menekültek számára a társadalomba való beilleszkedés.

Csak feleannyi a három évnél fiatalabb gyermekek között a bölcsődébe vagy óvodába járók aránya, mint a migrációs háttérrel nem rendelkezőké. Ennek fő oka az lehet, hogy a menekült anyák ritkábban dolgoznak, de azt is okként említik, hogy a szülők iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb. A három-hat évesek között sokkal jobb a helyzet, de ott is van különbség.

Nem sportol, nem barátkozik

Viszont megkezdődik az a folyamat, hogy a menekült gyermekek eltávolodnak, elkülönülnek más kortársaiktól. Ezt azzal magyarázzák, hogy jóval kisebb arányban vesznek részt képességfejlesztő foglalkozásokon, például csak 41 százalékuk sportol, míg az egyéb migránsok – vendégmunkások, EU-ból jövő bevándorlók vagy Kelet-Európából kivándorolt németek – gyerekeinél ez az arány 50 százalék feletti.

Egyes tevékenységek a szülők anyagi helyzetével függhetnek össze, például több menekült gyermek zenél, mint amennyi a nem menekültek között. Mégis kevesen járnak közülük zeneiskolába, ami igen költséges dolog.

Minden ötödik német migráns

Megjegyzik azonban, hogy 2001-ig elsősorban európai országokból – például a Balkán-félszigetről – érkeztek menekültek Németországba, az Európán kívüli muszlim menekültek inkább 2001 után. Így az utóbbi két év menekülthullámára nem feltétlenül alkalmazható minden, amit a tanulmány kiderített.

Németországban több ember él migrációs háttérrel, mint korábban bármikor – írja a Die Welt. A 2015-ös adatok szerint 21 százalék, azaz minden ötödik, és ebben még nincsen benne a mostani menekülthullámban érkezettek nagy többsége. Ez 17,1 millió ember, egy év alatt 4,4 százalékkal növekedett a számuk.

A gyerekeknek már a harmada

Migrációs háttérrel rendelkezőnek a németek azt nevezik, aki, vagy akinek legalább az egyik szülője nem német állampolgárként született. A 17,1 millió főből egyébként 5,5 millió már Németországban jött a világra. A gyermekek között jóval magasabb a migrációs hátterűek száma, már minden harmadik közülük ilyen. A 65 év felettiek között ugyanakkor csak 10 százalék a migrációs háttér előfordulása.

A legfontosabb három származási ország Törökország, Lengyelország és az Orosz Föderáció – írják. A 17,1 millióból főből 6,3 millió fő olyan országokból származik, amelyek tipikus vendégmunkás-küldő államok, Törökország, Olaszország és Görögország.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Akkora a baj Franciaországban a zavargások miatt, hogy a hitelminősítő is lépett
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 08:25
Leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű „A plusz” államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő.
Makro / Külgazdaság Jön a vagyonadó, duplázódik a családi pótlék, emelkednek a nyugdíjak: itt az új költségvetés
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 07:57
Az utolsó napig kivárt vele, de benyújotta a kormány költségvetési törvény tervezetét. Sok változás lesz az eddigiekhez képest. 
Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG