(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR közzétett egy jelentést a menekült gyermekekről, amely különösen aggasztó. „A gyermekek jelentik egy ország jövőjét, ők azok, akik tíz, húsz, harminc év múlva a társadalom jólétéért gondoskodnak” - kommentálja a számokat a német Stuttgarter Zeitung. A menekültügyi szervezet által felügyelt gyermekek több mint fele ugyanis nem jár iskolába, mintegy hatmillióból 3,7 millió.

Ráadásul az UNHCR csak mintegy 16 millió ember sorsát kíséri nyomon, miközben világszerte 65 millióra teszik azok számát, akik menekülnek. Ez rendkívül sötét jövőt jósol sok régió számára, mint Szíria, ahol nem lesznek, akik újra felépítik majd az országot. Miután összeomlott az oktatási rendszer, nem lesznek tanárok, orvosok, mérnökök sem.

Egy egész generáció elvész

Szíriában elveszett generációról beszélnek. A lakosság több mint fele elhagyta otthonát a polgárháború kezdete óta. (Egy részük az országán belül menekült más helyre, további milliók a környező országokban, Törökországban, Libanonban, Jordániában élnek – a szerk.)

A német lakosság nagy többsége azt szeretné, ha a menekült gyermekek jogi és szociális helyzete ugyanaz lenne, mint a Németországban született gyermekeké – írja az N-tv.de. Az egyik gyermeksegítő szolgálat (Deutsches Kinderhilfswerk) megbízásából készült felmérés szerint 69 százalékuk gondolja így, két százalékponttal többen, mint tavaly. A német lakosság 54 százaléka pedig akár személyesen is hajlandó lenne menekült gyermekeken segíteni, ez 4 százalékponttal több, mint az előző évben.

Hátrányos megkülönböztetés

Thomas Krüger, a szervezet elnöke szerint a menekült gyermekeket Németországban szisztematikusan hátrányos megkülönböztetés éri, és a német menekültügyi szabályok ellentmondanak az ENSZ gyermekjogi megállapodásának. Az Unicef egy júniusi jelentése is hasonló eredményre jutott.

A menekülteknek nehezebb Németországban beilleszkednie, mint más külföldieknek – állapítja meg az N24.de cikke egy másik tanulmány alapján (DIW-IAB). Rosszabb nyelvtudással érkeznek, ritkábban van iskolai végzettségük és jóval később találnak állást, ha egyáltalán.

Már a bölcsődében is

A kutatók az 1990 és 2010 között érkezett menekültek sorsát követték nyomon, hogy megállapítsák, hogyan lehet a most érkezettek integrációján javítani. Arra jutottak, hogy már egészen korai gyermekkorban nehéz a menekültek számára a társadalomba való beilleszkedés.

Csak feleannyi a három évnél fiatalabb gyermekek között a bölcsődébe vagy óvodába járók aránya, mint a migrációs háttérrel nem rendelkezőké. Ennek fő oka az lehet, hogy a menekült anyák ritkábban dolgoznak, de azt is okként említik, hogy a szülők iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb. A három-hat évesek között sokkal jobb a helyzet, de ott is van különbség.

Nem sportol, nem barátkozik

Viszont megkezdődik az a folyamat, hogy a menekült gyermekek eltávolodnak, elkülönülnek más kortársaiktól. Ezt azzal magyarázzák, hogy jóval kisebb arányban vesznek részt képességfejlesztő foglalkozásokon, például csak 41 százalékuk sportol, míg az egyéb migránsok – vendégmunkások, EU-ból jövő bevándorlók vagy Kelet-Európából kivándorolt németek – gyerekeinél ez az arány 50 százalék feletti.

Egyes tevékenységek a szülők anyagi helyzetével függhetnek össze, például több menekült gyermek zenél, mint amennyi a nem menekültek között. Mégis kevesen járnak közülük zeneiskolába, ami igen költséges dolog.

Minden ötödik német migráns

Megjegyzik azonban, hogy 2001-ig elsősorban európai országokból – például a Balkán-félszigetről – érkeztek menekültek Németországba, az Európán kívüli muszlim menekültek inkább 2001 után. Így az utóbbi két év menekülthullámára nem feltétlenül alkalmazható minden, amit a tanulmány kiderített.

Németországban több ember él migrációs háttérrel, mint korábban bármikor – írja a Die Welt. A 2015-ös adatok szerint 21 százalék, azaz minden ötödik, és ebben még nincsen benne a mostani menekülthullámban érkezettek nagy többsége. Ez 17,1 millió ember, egy év alatt 4,4 százalékkal növekedett a számuk.

A gyerekeknek már a harmada

Migrációs háttérrel rendelkezőnek a németek azt nevezik, aki, vagy akinek legalább az egyik szülője nem német állampolgárként született. A 17,1 millió főből egyébként 5,5 millió már Németországban jött a világra. A gyermekek között jóval magasabb a migrációs hátterűek száma, már minden harmadik közülük ilyen. A 65 év felettiek között ugyanakkor csak 10 százalék a migrációs háttér előfordulása.

A legfontosabb három származási ország Törökország, Lengyelország és az Orosz Föderáció – írják. A 17,1 millióból főből 6,3 millió fő olyan országokból származik, amelyek tipikus vendégmunkás-küldő államok, Törökország, Olaszország és Görögország.