A nyilvántartott álláskeresők száma 5,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a novemberi zárónapon 243 900 álláskereső szerepelt, több mint 14 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
A novemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.
Hol van a legtöbb pályakezdő álláskereső?
Novemberben 37 800 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 10,3 százalékuk első alkalommal. Az új belépők száma az előző évinél 3,4 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,7 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Somogy megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.
Az álláskeresők 27 százaléka, 65 900 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 8,7 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az év tizenegyedik hónapjában 36 700 volt a 25 év alatti és 61 600 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,0, illetve 25,3 százalékot tett ki.
Az NFSZ adatai szerint novemberben 134 100 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 47,7 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45 százaléka (109 755 ember) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 29 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be novemberben, ezek 54,2 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 15 800 volt, amelynek 66,6 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Novemberben 113 300 álláslehetőség állt rendelkezésre, 80 800 maradt betöltetlen.
Sok volt a csoportos leépítés
Az év tizenegyedik hónapjában 1884 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül az általános közigazgatást, az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és egyéb szociális szolgáltatást, illetve a textilszálak fonását és a kötelező társadalombiztosítást, területileg pedig Budapestet, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyét érintették.
