A bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 3 százalékkal haladták meg az idén január-júliusban az egy évvel korábbit - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Részletek >>
Jók a számok
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a KSH keresetekre vonatkozó, első héthavi adataira reagálva elmondta: alapvetően kedvező kereseti és foglalkoztatási folyamatok rajzolódnak ki, ezek alátámasztják a magyar gazdaságban tapasztalható számottevő növekedést. Nőnek a beruházások, bővül az építőipar és a feldolgozóiparban is szép növekedés volt. Jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban, e mögött döntően a közmunkaprogramok állnak, amelyek "hullámszerű lökéseket adnak a magyar bérstatisztikának" - fogalmazott.
Hozzátette: a közfoglalkoztatottak nélkül is kedvező folyamatok zajlanak, kissé gyorsult a bérdinamika. A második félévben a foglalkoztatási adatok továbbra is javulni fognak, és bár a nyári hónapok szezonális hatása főleg az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban erős, a bővülés 2,5-3 százalék közötti lehet.
Török Zoltán a béradatokban ugyanakkor a jelenleginél nagyobb növekedést nem tart reálisnak, így 4-4,5 százalék közötti reálbér-növekedés lehet az év hátralévő részében.
Nem csak közfoglalkoztatottból van több
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kifejtette: pozitívum, hogy a foglalkoztatottak száma júliusban 113 ezer fővel bővült az egy évvel korábbihoz képest, a 2,839 milliós létszám csak hajszállal marad el az áprilisi 2 millió 844 ezres csúcstól.
Megjegyezte: a közfoglalkoztatottak száma 179 ezer fő volt, ami mintegy 25 ezres emelkedés az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 31 ezres bővülés. A versenyszférában 54 ezerrel, míg a közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 28 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A versenyszférában a növekedés nagyjából megegyezett az előző havival - ismertette.
Rezsicsökkentés és devizahiteles elszámolás: lesz még pénz vásárolni
Az elemző szerint az adatok további fokozatos javulást jeleznek a munkaerő-piaci helyzetben, a bérek lassuló ütemben, de tovább emelkedtek, mindezek együtt pedig elősegítik azt, hogy középtávon tovább élénküljön a hazai lakossági fogyasztás. Réczey Zoltán kiemelte: a fogyasztás élénküléséhez jelentősen hozzájárulhat rövid távon a folytatódó rezsicsökkentés, valamint a folyamatban lévő devizahiteles elszámolás.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
