|
| Egy spanyol ajkú nő "Trump, idióta vagy" táblát tart a Los Angeles-i tüntetésen, 2016. 11. 09-én. Forrás: EPA/Eugene Garcia |
A közgazdászok sok kérdésben nem értenek egyet, de abban, hogy a vámok és más hasonló protekcionista intézkedések (pl. kvóták) összességében fékezik a felek gazdasági növekedését, többnyire igen. Megemelik ugyanis az árakat, emiatt többnyire csökken a kereslet. Nem véletlenül jöttek létre olyan hatalmas szabadkereskedelmi övezetek, mint maga az Amerikai Egyesült Államok, az EU, vagy Kína belső piaca, amelyek egyben a világ legerősebb gazdaságai is.
Donald Trump most az acélra és az alumíniumra kivetendő vámot jelentett be, amit a dolgok logikája alapján nem hagyhatnak szó nélkül az érintett európai országok sem. Ez válaszlépéseket indukál a másik oldalon.
Ha erre csak újabb vámokkal válaszolnak, olyan ördögi kör, negatív spirál, kereskedelmi háború indulhat be, aminek a végén kiadós recesszió, politikai válság áll.
A kisebbségnek segít, a többségnek árt
Még Donald Trump saját párttársainak egy része sem ért vele egyet. A Politico például azt taglalja, hogy Gary Cohn, az elnök gazdasági tanácsadója, a vámok heves ellenzője ezzel csatát vesztett, és lemondását fontolgatja. Másutt arról írnak, hogy az USA autógyárai tiltakoznak a lépés ellen, amely szerintük több munkahely megszűnését fogja eredményezni, mint amennyi keletkezik. A magasabb alapanyag-árak miatt csökken az amerikai kocsik versenyképessége.
Larry Kudlow, egy másik Trump-tanácsadó szerint a 140 ezer acélipari dolgozó megsegítése érdekében millióknak fognak kárt okozni a vámmal. Például az autóvásárlóknak.
Egy másik kommentátor szerint 6,5 millióan érintettek olyan ágazatokban, amelyek acélt dolgoznak fel, így egy csomó amerikai exportcikk is veszíthet versenyképességéből.
Az USA a drága vas és acél országa lesz
Autónként 34-68 dollárral emelkedhetnek a gyártási költségek az USA-ban, ez azt eredményezi, hogy a Ford, a General Motors és a Fiat-Chrysler költségei évente egyenként 100-200 millió dollárral fognak megugrani – írja az Evercore ISI elemzésére hivatkozva a német Handelsblatt.com cikke.
A Wall Street Journal kommentárja szerint Donald Trump karrierjének legnagyobb melléfogását követte el. A vámok amerikai munkavállalóknak is kárt fognak okozni, mert az érintett országokat ellenlépésekre késztetik, ami vissza fogja vetni az amerikai exportot. Csak egy maroknyi vállalatcsoportnak használ, de sokkal többnek árt. Az USA-ból a drága acél és alumínium országa lesz.
Aki drágítja a sört, annak mennie kell?
A Handelsblatt kommentárja szerint Trump büntetővámja “maximális provokáció”, amellyel magára haragítja szomszédait, barátait és riválisait egyaránt. A lap abszurd színházhoz hasonlítja Trump szereplését, amely azonban túl veszélyes. Emlékeztetnek rá, hogy korábban az elnök még a NATO-t is képes volt feleslegesnek nevezni.
A CNN Money szerint az USA a világ legnagyobb acél– és alumínium-importőre. Várhatóan így a járműveken (autók, repülők stb.) kívül a lépés hátrányba hozza majd az építőipart, az olaj– és gázipart, a közszolgáltatókat (a csővezetékek, fúróberendezések ára miatt). Sőt a söripart is, lásd sörösdobozok, hordók, tartályok.
A valódi kérdés nem az acél
Most aggódnak az amerikai farmerek, főleg a szójatermelők is, mert a vámok fő címzettje, Kína főleg élelmiszerekre vethet ki válaszul ellenvámot.
Itt sokkal többről van szó, mint acélról és alumíniumról, Donald Trump tulajdonképpen a WTO kereskedelmi világszervezet ellen folytat általános támadást – mondta a német N-tv.de-nek az Ifo gazdaságkutató intézet szakértője.
A németeknek mint nagy exportőröknek erre a szervezetre és a szabályaira nagy szükségük van. A WTO jövője nagyban függ attól, hogy az EU most milyen válaszlépéseket határoz el, a maga részéről betartja-e a WTO szabályait.
Pofon a szövetségeseknek
“A büntetővámok a hidegháborúból maradtak vissza” – írja a Süddeutsche Zeitung. “Trump ezen választási ígéretének betartásával az őszi kongresszusi választáshoz próbál támogatókat szerezni” – idéznek egy japán lapot.
Kínát célozza meg, de onnét csak nagyon kevés acélt importál. Így szövetségesei, Kanada, Németország, Dél-Korea és Japán fogják az intézkedés fő terheit viselni – írta a Financial Times. Egy kínai vállalatvezető egyszerűen hülyeségnek nevezte a vámot. Az intézkedés sajtóvisszhangja világszerte borzalmas.
Bush ezt már lejátszotta
A legjobbat hagytuk a végére: a svájci Neue Zürcher Zeitung emlékeztet rá, hogy George W. Bush elnök 2002-ben vezetett be védővámokat az acéltermékekre, fajtától függően 8 és 30 százalék közöttit. Ez után egy kutatás azt állapította meg, hogy emiatt mintegy 200 ezer amerikai veszítette el az állását – miközben akkor az egész acéliparban csak 187 500 fő dolgozott. Az ok: az acélárak elszálltak, az acélt felhasználó amerikai iparágak versenyképessége pedig csökkent.
Ráadásul Trump már adott egy ajándékot az acéliparnak nemrég, a társasági adót ugyanis 35-ről 21 százalékra csökkentette. “Trump az acéllobby áldozatává vált” – írja a svájci lap.
Az ukrán Militarnyi hozta nyilvánosságra, hogy Oroszország az Egyesült Arab Emírségek közreműködésével együtt sikerrel hozzáfér a Starlink rendszeréhez. 
