Az eddigi évi 60-70 ezermilliárdról évi 80 ezermilliárd jenre, nagyjából 725 milliárd dollárra bővíti eszközvásárlásait a japán központi bank. A jegybank indoklása szerint a forgalmi adó áprilisi 5 százalékról 8 százalékra emelése és a kőolaj nemzetközi árának csökkenése miatt döntöttek a mennyiségi enyhítés bővítése mellett. De a döntésben szerepet játszott az is, hogy az Egyesült Államok két év után elzárta a pénzcsapot.
Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt stratégiai igazgatója a Privátbankár.hu-nak azt mondta: erre a döntésre már jó ideje lehetett számítani. Az amerikai jegybanknak ugyan nem sikerült visszarángatnia az amerikai gazdaságot a válság előtti 3-4 százalékos gazdasági növekedés szintjére, mégsem mondható, hogy eredménytelen volt az elmúlt évek monetáris enyhítése. A magyar gazdaság is sokat köszönhet a pénznyomdának. Az interjút teljes terjedelmében a Privátbankár.hu oldalán nézhetik meg.
A japán jegybank döntése jót tett a forintnak: egyhetes csúcsa közelében járt az árfolyam a bankközi devizapiacon, délután azonban a dollár erősödésével párhuzamosan a forint is visszatért oda, ahonnan reggel indult, most… Arról, hogy az amerikai gazdaság jó formában van nem csupán a Fed döntése tanúskodik, hanem a ma megjelent makroadatok is mind optimizmusra adnak okot.
Visszavonja a kormány az internetadót. Orbán Viktor szokásos reggeli rádióinterjújában azt mondta: nincs meg a közös alap, ezért nem lehet bevezetni az internetadót. A kormányfő szerint a terv más volt, ám az adó félrecsúszott: a kormány a távközlési adót szerette volna kiterjeszteni, de a polgárok internetadót láttak benne. A két hete bejelentett internetadó hatalmas felháborodást váltott ki, tízezrek tüntettek ellene országszerte.
Kedvezően hatott a BUX indexre a kormányfő reggeli bejelentése az internetadó visszavonásáról. A Telekom 5 százalékos pluszban van egy órával a tőzsdezárás előtt.
Elhalasztotta a bíróság a döntést abban az áprilisban felfüggesztett perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése címén. Az OTSZ keresetében azt állította, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvényből káruk származott. Az ügyben Alkotmánybírósághoz is fordultak, onnan került vissza az ügy ismét a bírósághoz.
Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában egyre rosszabb helyen szerepel. Chikán Attila szerint ebben a korrupció, a paternalista gondolkodás, az újraelosztás magas mértéke és a civilszféra gyengesége is szerepet játszik a globális környezet változásai, és a gazdaságpolitikai döntések mellett. A magyar munkatermelékenység nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyenge. Ennek oka döntően nem az egyéni teljesítmény, hanem a rossz társadalmi, intézményi struktúra. A professzor szerint a helyzet megváltoztatásához átfogó koncepcióra, hosszú távú gondolkodásra lenne szükség. Kulcskérdésnek tekinti az oktatás, a képzés színvonalának javítását, az innováció támogatását.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
