Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában gazdasági aktualitásokról fejtette ki a véleményét.
Már egy ideje úgy lehet jellemezni a kormány és az MNB viszonyát, mint amikor valaki megy előre árkon-bokron át, nem törődve azzal, hogy mit hagy hátra maga után, miközben az utána jövő másik személy minden erejével azon van, hogy megpróbálja helyreállítani a növényzetet.
A Matolcsy György vezette jegybank tavasz óta küld figyelmeztető jelzéseket arról, hogy az infláció gyorsul, amelynek tompítása érdekében a kormány jobban tenné, ha visszafogná a költekezését. A jegybanktörvényben rá testált feladatnak, nevezetesen az árstabilitás megteremtésének és megőrzésének megfelelően az MNB június végén kamatemelésekbe kezdett, hogy az év hatodik havában eddigi 2021-es tetőpontját, 5,3 százalékot elért éves pénzromlást tompítsa.
A kormány azonban mintha mit sem törődne az inflációs veszélyekkel, ha képviselőit erről kérdezik, azt hangsúlyozzák, hogy ez az MNB feladata. Orbán Viktorék már azzal is odapörköltek a jegybanknak, hogy a június végén kivezetett NHP Hajrá-program klónját, a Kavosz-hiteleket már másnap elérhetővé tették, még a jegybankinál is kedvezményesebb feltételekkel.
Igazából azonban a múlt héten öntöttek olajat a tűzre, azzal, hogy olyan intézkedéseket jelentettek be, amelyek összességében több mint ezermilliárd forint elkölthető pénzhez juttathatják a magánszemélyeket. Méghozzá 2022 tavasza előtt. Az időzítés nyilvánvaló - akkor kerül sor a következő parlamenti választásokra, s most úgy tűnik, hogy az előző kettővel - a 2014-essel és a 2018-assal ellentétben - ezúttal nehezebbnek tűnik a kormánypártoknak meghosszabbíttatniuk a négyéves mandátumukat.
Azt persze nem tudni, hogy a pluszba kapott pénzt mire költik majd a kedvezményezettek - mindenekelőtt a nyugdíjasok és a családosok -, de jó eséllyel azt nem teszik félre, hanem előrehozzák a vásárlásaikat. Méghozzá pont abból a megfontolásból, hogy az 5 százalék körüli infláció esetleg még magasabb szintre való emelkedése miatt a mostaninál is drágább lesz az élet, amivel egyfajta öngerjesztő folyamatként csak még jobban hozzájárulnak az infláció további emelkedéséhez.
Kérdés, ebben a helyzetben mit tud tenni az MNB, elegendőek lehetnek-e az eddigi és a már kilátásba helyezett lépések. Mindenesetre a jegybank pont a mai nappal egy olyan lehetőséget kínál a pluszpénzek elköltésére, amelyek nem feltétlenül inflatorikus hatásúak.
A maximum évi 2,5 százalékos kamattal új, energiahatékony lakások vásárlásához és építéséhez felvehető zöld lakáshitelek hosszabb távon egy fenntarthatóbb jövő megteremtésével, magyarul, költséghatékonyabb energiaszámlákkal kecsegtetnek. Már csak az a kérdés, lesz-e olyan kínálat a hazai ingatlanpiacon, amelyre ezek a zöld lakáshitelek fordíthatók.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
A boszniai alkotmánybíróság minden törvényt alkotmányellenesnek nyilvánított, amelyet a boszniai szerb parlament idén hozott. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
