Az ellenzéki országgyűlési képviselő Szijjártó Péter pénteki kijelentésére reagált. A kormányfő szóvivője akkor azt mondta: "nem marad el az ígért adócsökkentés". Hozzátette: a kormány készen áll, hogy elkerülje azt az utat, amelyen Görögország járt. A kormányfő szóvivője nem tartotta túlzónak Kósa Lajos kijelentéseit az államcsőddel összefüggésben.

Szűcs Erika szerint a fideszes politikusok kijelentései a gazdaság állapotáról az elemi ismeretek hiányára utalnak, megszólalásaikat az MSZP a politikai bosszúhadjárat részének tekinti. Hozzátette: a magyar gazdaság eredményei a várakozásnál is jobbak, a magyar válságkezelést egész Európa példának állítja.

A szocialista politikus közölte: pártja a magyar családok szociális biztonsága elleni "brutális és esztelen" támadásnak tekinti  azokat a kijelentéseket, amiket Szijjártó Péter és Kósa Lajos fogalmazott meg.
 
Kósa Lajos a Napi Gazdaság csütörtöki debreceni  konferenciáján arról beszélt, hogy a kormány jelenlegi célja a közvetlen államcsőd elkerülése, és a "krízis időszakára" átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell meghatározni. Ebben a helyzetben "bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg" - jelentette ki Kósa Lajos. A fideszes politikus szerint "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet sokkal rosszabb, mint hittük".

Baracskai József szocialista politikus az MTI-nek azt mondta: pártja továbbra is arra vár választ a kormánytól, hogy mit kívánnak tenni a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében.

A szocialista kormány volt az, amely bevezette egyebek közt a méltányossági nyugdíjat, a 13. havi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat - jelentette ki. A Fidesz-KDNP kormány ezzel szemben nem számol a méltányossági nyugdíjjal, és nem lesz nyugdíjkorrekció sem - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra: a kormány közlése szerint a nők 40 éves munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, azt azonban nem mondta meg a kormány, hogy teljes vagy csökkentett nyugdíjjal mehetnek el. Beszélt arról is, hogy fontos lenne a krízisalap fenntartására.

Szűcs Erika a családok támogatásáról szóló fideszes és KDNP-s törvényjavaslat kapcsán azt mondta: a jelenlegi törvényben is szerepel az, hogy a gyermek védelembe vétele esetén a családi pótlék pénzbeli folyósítás helyett természetbeni támogatásként nyújtható.

A törvényjavaslat vitájában konszenzus alakult ki abban, hogy az iskolába járás nem oldható meg kizárólag a családi pótlékkal - mondta, majd hozzátette: szükség van a családi minta helyreállítására is, hogy a gyermek azt lássa, szülei reggel munkába indulnak.

Az MSZP-s politikus közölte: pártja módosító indítványát, miszerint a középiskolában évente növekvő összegű családi pótlékkal honorálják az iskoláztatás növekvő költségeit, a kormány nem támogatta. Hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak, hogy azokhoz a családokhoz, ahol a gyermek nem jár iskolába, még természetben sem jut el a családi pótlék.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár a törvényjavaslat expozéjában, május 26-án azt mondta: két részre választaná a jövőben a családi pótlék rendszerét az új kormány, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Ha a gyermek ötven órát meghaladó időt hiányzik az iskolából, hat hónapra elvennék az utána járó családi pótlékot.