Nem kell kiadáscsökkentés az újraelosztás visszaszorításához

Nem lesz szükség megszorításokra ahhoz, hogy a kormány csökkenteni tudja az állami újraelosztás arányát, elég, ha a növekedés és az államadósság törlesztésének kamatszintje megfelelően alakul - közölték a Magyar Nemzettel szakértők annak kapcsán, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben bejelentette: a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékáról 45 százalékra szándékoznak csökkenteni az állami újraelosztás mértékét. Ezzel cáfolták azokat a véleményeket, mely szerint ahhoz, hogy a kormány elérje ezt a célt, 1700 milliárd forintos megszorításra lenne szükség.

A cél eléréséhez elég szinten tartani a kiadásokat, mert ha a gazdaság növekszik, az arány automatikusan lecsökken. Mivel Varga Mihály arról beszélt, hogy a 45 százalékos újraelosztási szintet több lépésben kívánja elérni a kabinet, három év gazdasági növekedése segítheti az arány kedvezőbbre fordulását. Emellett az államadósság kamatterheinek mérséklődése is könnyíthet a GDP-hez mért kiadások csökkentésében. Egyrészt a gazdaság javuló megítélése miatt olcsóbban lehet forrást szerezni a lejáró tartozások visszafizetésére, másrészt ha csökken az adósság, értelemszerűen kevesebb kamatot kell fizetni utána. Az OECD szerint abban az esetben, ha Magyarország olyan kamatok mellett törlesztené az adósságát, mint a többi visegrádi ország, hazánk GDP-hez mért kiadási aránya két-három százalékkal alacsonyabb lenne.

A szakértők az újraelosztás arányának csökkentésével egyetértenek, mivel az 50,6 százalékos arány túl magas a környező régiós országok mértékéhez képest - Csehországban és Lengyelországban 45, Szlovákiában 40, Romániában pedig 38 százalék körül alakul a kiadások GDP-hez mért aránya. Minél nagyobb az újraelosztás aránya, annál több pénzt von el az állam a gazdaságtól - ez rontja az ország versenyképességét.

Az újraelosztás aránya a skandináv országokban a legmagasabb, ám ott nagyobb arányú a foglalkoztatottság, azaz több ember osztozik a magasabb terheken. Hazánk egyik legnagyobb problémája az, hogy miközben az állam kiadásai a GDP-hez mérten magasak, az ehhez szükséges összegeket viszonylag kevés ember adójából kell előteremteni az alacsony foglalkoztatottság miatt. Az újraelosztás csökkenése a szakértők szerint önmagában is serkentően hathat a gazdaságra. Ha több pénz marad a vállalkozásoknál, több lehet a beruházás, több a munkahely, így még kevesebb munkanélküli- és más szociális járadékot kell fizetnie az államnak.

Varga Mihály bejelentései igencsak felfokozták a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos várakozásokat – erről részleteket később tudunk meg - a kormánynak október 31-ig kell benyújtania a parlament elé a tervezetet. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor a Magyar Hírlapnak azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése alapján egyre valószínűbb, hogy a kormány átalakításokra készül a nagy ellátórendszerekben, az oktatásban és az egészségügyben. Mindezt ugyanakkor úgy kell meglépni, hogy igaza legyen a miniszterelnöknek is, aki a Vas Népének nyilatkozva arról beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikájában nincs helye megszorításoknak.