Nagy-Britannia a Munkáspárt kormányzása alatt sem lépne vissza az Európai Unióba - mondta vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője.
Sir Keir Starmer - aki a Labour vezetői tisztségének betöltőjeként a párt miniszterelnök-jelöltje is - a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson az ország meghozta döntését, és Nagy-Britannia azóta ki is lépett az Európai Unióból.
A hat évvel ezelőtti referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, az átlagon belül azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.
Skóciában 2014-ben - vagyis a brit EU-népszavazás előtt két évvel - népszavazást tartottak a függetlenné válásról is, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök sokszor hangoztatott véleménye szerint azonban a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.
Sturgeon többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba.
Keir Starmer azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: az EU-népszavazáson született döntés nyomán "nem indokolt" a visszatérés az Európai Unióba. A Munkáspárt vezetője szerint a feladat most az, hogy a konzervatív párti kormány által a brit kilépés (Brexit) feltételrendszeréről kötött megállapodásnál jobbat kell elérni az EU-val, és "működőképessé kell tenni" a Brexitet.
"Létezik a jelenleginél jobb Brexit is, de az EU-ba nem térünk vissza" - mondta Starmer a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában.
A Munkáspárt vezetője a skót kormány által tervezett újabb skóciai függetlenségi népszavazásról kijelentette: nem hiszi, hogy a skót gazdaság növekedését elősegítené, ha határ emelkedne Skócia és Anglia közé.
Az újabb skót függetlenségi népszavazást a konzervatív párti brit kormány is elveti.
A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette skót kormány ezért keresetet nyújtott be a brit legfelsőbb bíróság elé, kérve annak megállapítását, hogy a skót parlament a brit kormány jóváhagyása nélkül is megalkothatja-e a függetlenségi referendumhoz szükséges törvényeket.
Nicola Sturgeon az SNP nemrégiben tartott éves kongresszusán bejelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburghi parlament hatáskörét a szükséges jogszabályok megalkotására, az újabb függetlenségi népszavazást 2023. október 19-én megtartják.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
