Nincs sok esélye az új pártoknak?

A bíróság nyilvántartásában 183 bejegyzett párt szerepel, közülük a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint mindössze három juthat parlamenti képviselethez az áprilisi országgyűlési választáson.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának nyilvántartása szerint 183 bejegyzett párt van Magyarországon. Az áprilisi országgyűlési választásra eddig 44 pártot vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, vagyis ennyi jelezte, hogy megméretné magát a parlamenti választáson. A 44-ből 42 párt országosan készül a jelölt- és listaállításra, a Somogyért Szövetség és az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség regionálisan méreti meg magát.

A Medián szerdán közzétett közvélemény-kutatása szerint egyelőre három pártnak - a Fidesznek, az MSZP-nek és a Jobbiknak - van esélye arra, hogy parlamenti képviselethez jusson. A Fidesz és a KDNP korábban már bejelentette, hogy közösen indít jelölteket, így a mostani közvélemény-kutatási eredmények szerint várhatóan négypárti parlament alakulhat.

A 2006-os országgyűlési választáson jelöltet ajánlani március 17-ig lehetett. Az OIT nyilvántartása szerint jelenleg 126 olyan párt van, amelyet ezen dátum előtt jegyzett be a bíróság, vagyis (figyelembe véve az azóta megszűnt pártokat is) körülbelül 130 pártnak volt lehetősége a választáson jelöltet állítani.

A választási bizottságoknál azonban mindössze 52 párt jelentkezett be jelölőszervezetként 2006-ban, és ezek közül is csak 48-at vettek nyilvántartásba (ebből 43 párt jelentkezett be az OVB-nél; az OVB azokat a jelölőszervezeteket veszi nyilvántartásba, amelyek több megyében, vagy megyében és a fővárosban kívánnak területi listát állítani).

Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, de területi és országos listát csak pártok állíthatnak. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek az adott megyében, illetve a fővárosban a területi választókerületek egynegyedében (de legalább kettőben) egyéni jelöltet tudtak állítani. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi listát tudott állítani.

A választási szabályok tartalmazzák, hogy csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz a területi, illetve az országos listán az országgyűlési választáson, amelyek a területi listákra összesen leadott szavazatok öt százalékát megszerezték, és ezzel átlépték a bejutási küszöböt. Ritka azonban, hogy egy párt úgy lépje át a parlamentbe jutási küszöböt, hogy nem állít 20 területi listát. A 20 területi lista ugyanakkor önmagában semmire nem garancia, de ha ez nem sikerül, főleg, ha a párt Budapesten nem tud listát állítani, általában azt jelenti, hogy a párt nem juthat be a parlamentbe.

A 2006-os országgyűlési választáson összesen 27 "színű" jelölt, illetve lista szerepelt a szavazólapokonOrszágos lista állítása azonban csak kilenc pártnak sikerült önállóan (ebből a szempontból külön számítanak például az MDF-Fidesz-KDNP közös jelöltjei és az MDF, valamint a Fidesz-KDNP közös jelöltjei, vagy például az MSZP-SZDSZ közös jelöltjeit is megkülönböztetik az MSZP és az SZDSZ önállóan indított jelöltjeitől). , két párt - a Fidesz és a KDNP - pedig közös listát állított.
A választási eredmények alapján csak az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz, a KDNP, az MDF, valamint a Somogyért Egyesület (az egyéniben nyerő Gyenesei István révén) jutott parlamenti képviselethez.

Beárazta a hiány elengedését a Fidesz és az IMF?
Öngólt rúg-e Bokros Lajos?
FAZ: a Fidesz az MSZP-vel köthetne koalíciót?
Visszalép-e a Jobbik miatt az MSZP?
"Saját magukat ették meg a szocialisták"
IMF-Fidesz: újraírják a büdzsét, amint lehet

MTI