Márciusban 955 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg többlete, s ezzel 229 millióval (31,6 százalékkal) meghaladta az egy hónappal korábbit. Az ország külfölddel szemben finanszírozási képessége - a folyó mérleg és a tőkemérleg együttes bevételi többlete - még nagyobb összeggel, 340 millió euróval (32,4 százalékkal) 1388 millió euróra nőtt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.
A Központi Statisztikai Hivatal más módszertan szerint számolt adataihoz képest az áru exporttöbblet növekedése a fizetési mérlegben szerényebb, 80 millió helyett csak 40 millió euró és a szolgáltatások kereskedelmében sem alakult ki rendkívüli többlet. A reálgazdasági folyamatokkal szemben a jövedelemáramlás okozta a növekedés zömét, az elsődleges jövedelmek formájában 42, a másodlagos jövedelmek közé sorolt tételek alatt 139 millió euróval kevesebb hagyta el az országot.
Az elsődleges jövedelmeken belül azonban a befektetésekhez köthető jövedelem-hazautalás összege 33 millió euróval 469 millió euróra nőtt az előző hónaphoz hasonlítva, amiből a működőtőke beruházások (FDI) hozamából repatriált profit 286 millió euró volt, 12 millióval több a februárinál.
A tőkemérleg forgalmának zömét az uniós támogatások 434 millió eurója tette ki márciusban, amely 108 millióval több volt az előző havinál.
Ez a „gig economy.” 
