|
| Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József atomfizikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke és Botka László polgármester (b-j) átvágja a nemzetiszínű szalagot a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont elkészült épületegyüttesének ünnepélyes megnyitóján 2017. május 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Orbán Viktor Magyarország modern kori története legnagyobb tudományos beruházásának nevezte a szegedi lézerközpontot az épületkomplexum átadásán kedden. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz. Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson - fejtette ki a kormányfő.
Majdnem annyi, mint egy vizes vébé
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon.
A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból "kihasítani" - hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország "szénája állt a legrosszabbul", "a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország" - mondta.
Annyit ér, amennyit a kutatók beletesznek
A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni – tette hozzá.
Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja – mondta a miniszterelnök.
A központban folyó kutatások atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe – ismertette Orbán Viktor.
A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.
Elkezdődött egy újabb hét a pénzpiacokon. 
