|
| Orbán Viktor a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) |
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.
A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza. A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.
Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte. Orbán Viktor elmondta: az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet". Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz. Hangsúlyozta: "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. "Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni" - mondta. Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta. Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de "szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben" - tette hozzá.
Orbán Viktor kijelentette: akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, "az a baj vele, hogy nem igazságos". "Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk" - fogalmazott.
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".
A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat. A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben. A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
